Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.
The Making of Salafism: Islamic Reform in the Twentieth Century
Egyes iszlámtudósok szerint a szalafizmus egy innovatív és racionalista iszlám reformtörekvés, amely a 19. század végén alakult ki, de a 20.
század közepén fokozatosan eltűnt. Mások szerint a szalafizmus az iszlám purizmus innováció- és irracionalizmusellenes mozgalma, amely a középkorig nyúlik vissza, de napjainkban is fennáll. Bár ellentmondanak egymásnak, mindkét narratívát hitelesnek tekintik, ami megnehezíti a kívülállók számára az ideológia történetének és alapvető meggyőződésének megértését.
Egy harmadik, empirikusan megalapozott genealógiát bemutatva a The Making of Salafism a koncepciót a múltra visszavetített jelenségként értelmezi, és purista fejlődését a dekolonizáció közvetlen eredményének tekinti. Henri Lauziere története Taqi al-Din al-Hilali (1894-1987), egy marokkói szalafi transznacionális hálózataira épül, aki társaival együtt részt vett a szalafizmus mint kifejezés és mint mozgalom kialakulásában.
Rabattól Mekkáig, Kalkuttától Berlinig utazva al-Hilali kapcsolatba került olyan magas rangú szalafista tudósokkal és aktivistákkal, akik végül elhagyták az iszlám modernizmust az iszlám puristább megközelítése érdekében. Ma a szalafisták hajlamosak arra, hogy a vallási igazság monopóliumát követeljék, és szabadon konfrontálódnak más muszlimokkal teológiai és jogi kérdésekben.
Lauziere úttörő története felismeri a purista fordulat mögött álló társadalmi erőket, és feltárja a mára globális jelenséggé válás népi eredetét.