A számítás kulturális logikája

Olvasói vélemények

A „The Cultural Logic of Computation” kritikái vegyes képet adnak a könyvről, kiemelve a számítógépek társadalomban betöltött szerepének kritikai megközelítését. Míg egyes olvasók meggyőzőnek és relevánsnak találják az elemzést, mások kritizálják a szerző érveit és vélt elfogultságait.

Az olvasók értékelik a könyv kritikai elemzését a számítógépekről és azok társadalmi és politikai hatásairól. A filozófiai és technikai tartalmat jól bemutatottnak tartják, a videojátékokat kritizáló hatodik fejezetet pedig különösen lebilincselőnek tartják. Egyes kritikusok még évekkel a megjelenése után is aktuálisnak találják a könyvet, és értékelik a technológia szükséges kritikáját.

A kritikusok szerint a könyv érvei túlságosan széleskörűek lehetnek, és egyes területeken nem elég mélyrehatóak. Egyes kritikusok megemlítik a libertarianizmus-ellenes elfogultságot, és úgy érzik, hogy a szerző elhanyagolja a számítógépek és a libertarianizmus pozitív hozzájárulását a kultúrához. Emellett néhány kritika aggodalmát fejezi ki az ellenérvek vagy a tárgyalt kérdések összetettségének el nem ismerése miatt.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Cultural Logic of Computation

Könyv tartalma:

A számítógépek hívei nagyszabású állításokat tesznek a számítógépek eredendően átalakító erejéről: az új és a korábbi technológiáktól eltérő technológiák biztosan megoldják számos meglévő társadalmi problémánkat, és talán még pozitív politikai forradalmat is előidéznek.

David Golumbia, aki több mint tíz évig dolgozott szoftverfejlesztőként, A számítástechnika kulturális logikája című könyvében szembeszáll ezzel az ortodoxiával, és ehelyett azt állítja, hogy a számítógépek „végig kulturálisak” - hogy a látszólagos technológiai átalakulásnak nincs olyan része, amelyet ne alakítanának történelmi és kulturális folyamatok, vagy amely ne kerülné el a meglévő kulturális politikát. A transznacionális vállalatok és kormányok szemszögéből nézve a számítógépek sokkal inkább a meglévő hatalomnak kedveznek, minthogy eszközöket biztosítanának a hatalom elosztásához vagy megkérdőjelezéséhez. Ennek ellenére a számítógépekről való gondolkodásunk egy szinte láthatatlan ideológiává fejlődött, amelyet Golumbia „komputationalizmusnak” nevez - egy olyan ideológiává, amely nemcsak a számítógépekről, hanem a gazdasági és társadalmi trendekről való gondolkodásunkat is meghatározza, olyan átfogóan, mint a globalizáció.

A számítógépek programozói ismeretei, valamint a kortárs irodalmi és kulturális tanulmányok és a posztstrukturalista elmélet mélyreható ismerete által vezérelve A számítás kulturális logikája szükséges korrekciót nyújt a számítógépek iránti kritikátlan lelkesedéssel szemben, amely manapság kultúránk számos részén elterjedt.