A szamszára mítosza V (japán kiadás): A japán buddhizmus és a karmikus megtorlás elmélete 2. kötet

Eredeti címe:

Myth of Samsara V (Japanese Edition): Japanese Buddhism and the theory of Karmic Retribution Vol.2

Könyv tartalma:

Ebben a fejezetben azt tárgyaljuk, hogy a karmikus megtorlás eszméje hogyan tért el indiai vagy kínai formájától a japán irodalomban az ókortól a középkor első feléig. A buddhizmus végső célja eredetileg abban állt, hogy mindenki Buddhává (felébredté) váljon, vagy a szamszára vagy a karmikus megtorlás legyőzésével elérje a nirvána magasztos állapotát.

Azonban az a fajta Karmikus Megtorlás, amelyet a japán ókorban (Nara- és Heian-korszak) a "buddhista mesékben" kifejeztek, már túlságosan is japán, azaz "e világ-központú" volt. Ezek a mesék nem azt mondták az egyszerű embereknek, hogy Buddhává kell válniuk, hanem azt, hogy mind ebben a világban, mind a túlvilágon kényelmesen akarjanak élni. Természetesen a megváltás igazi tárgya itt csak a jó emberek voltak.

Ezt nevezik a "Zennin Shohki" elméletének. A kora középkorban azonban Sinnran az "Akunin Shohki" elméletét kezdte hirdetni (a gonosz emberek mint az üdvösség igazi tárgya). Ez nem annyira a Karmikus Megtorlás egy speciális formája, mint inkább önmaga meghaladása.

Ezért nevezhetjük "kauzális egyidejűségnek" vagy "ok és okozat egyidejűségének". Ez az egyik legmagasabb tanítás, amelyet a japán buddhizmus támadott, és ez jellemzi a középkor irodalmi műveit is, például Kamo-no-Chohmei "Hosshinshu" című buddhista mesegyűjteményét és "Hohjoki" című esszéjét, Saigyoh-Hohshi waka (31 szótagú versek) gyűjteménye és egészen egyedülálló waka-elmélete, a "Senjuhsho" című buddhista mesegyűjtemény és Kenkoh-Hohshi nagyon népszerű "Tsurezuregusa" című esszéje stb. Aztán, hogy milyen volt a megtorlás-elmélet a Heian-korszak naplóiban és fiktív meséiben, például a "Murasaki Shikibu naplójában", a "Sarashina naplójában", "A bambuszvágó meséjében", "A Genji meséjében" és különösen "A Hamamatsu-Chuhnagon meséjében"? Ezeknek a műveknek a megértésében kulcsszó a "Sukuse", ami azt jelenti, hogy "az előző életből meghatározott sors".

Továbbá azt találjuk, hogy a "Mukoku" (ami azt jelenti, hogy "Kinyilatkoztatás álomban") és a "Takusen" (ami azt jelenti, hogy "Kinyilatkoztatás egy kísértet, szellem vagy lélek által") nagy szerepet játszik ezekben a művekben. Milyen kapcsolatban állnak a Heian-irodalomra jellemző szavak a japán karmikus megtorlás-elmélet kialakulásával? (Folytatás következik)