A szanaai palimpszeszt: A Korán átadása az első évszázadokban Ah

Olvasói vélemények

Asma Hilali „The Sanaa Palimpsest” című könyve a Szanaában felfedezett Korán-kéziratok átfogó elemzését nyújtja. Új elméleteket mutat be a kéziratok eredetéről, és részletesen átírja a felső és alsó szövegeket. Bár egyes tudósok vitatják Hilali „tanítói kör” elméletét az alsó szöveggel kapcsolatban, a könyv értékes forrásnak számít a Korán szövegkritikája iránt érdeklődők számára.

A könyvet a Korán iránt mélyen érdeklődők számára kötelező olvasmányként dicsérik. Nagyszerű és fontos forrásként jellemzik, amely új meglátásokkal és elméletekkel szolgál a szanaai palimpszesztekkel kapcsolatban. A kommentált átirat és a szövegváltozatok részletes kommentárja jelentős értéket ad a Korán-kéziratok tanulmányozásához.

Néhány tudós kritikával illeti Hilali vitatott „tanítói kör” elméletét, azzal érvelve, hogy az anakronisztikus nézeteket erőltet az alsó szövegre, ami ronthatja a könyv elfogadottságát bizonyos tudományos körökben. Emellett a témában olyan összetett összefüggések lehetnek, amelyek kihívást jelenthetnek az általános olvasók számára.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Sanaa Palimpsest: The Transmission of the Qur'an in the First Centuries Ah

Könyv tartalma:

Ez a kötet a "szanaai palimpszeszt", az egyik legrégebbi, eddig felfedezett Korán-kézirat két rétegének új, jegyzetekkel ellátott kiadását tartalmazza, valamint egy kritikai bevezetőt, amely új hipotéziseket kínál a Koránnak az iszlám első évszázadaiban történt átadásával kapcsolatban. A palimpszeszt két egymásra helyezett Korán-szöveget tartalmaz, két rétegben, harmincnyolc pergamenlapon, amelyek száma együttesen MS 01-27.

A palimpszeszt a Korán két rétegét tartalmazza. 1 a jemeni Szanaában található Dar al-Makhtutatban (a kéziratok háza). A palimpszeszt alsó szövegét, amelyet az iszlám első századára (i.

sz.

VII. század) datáltak, később kitörölték, és a pergament később egy másik Korán-szöveg írására használták fel, amely természetes fényben is látható maradt.

Ez a felső szöveg a feltételezések szerint az iszlám második századából (i. sz. nyolcadik század) származik.

A két rétegről 2007-ben egy francia-olasz misszió készített képet. Mindkét Korán-szöveg töredékes, és a folyamatban lévő munka aspektusait mutatja be. Alsó rétegében a kézirat a Korán-szöveg, sőt talán bármely arab szöveg legrégebbi tanúja egy olvasási utasításnak.

Az ilyen sajátosságok ritka bizonyítékot nyújtanak arra, hogy miként közvetítették, tanították és írták le a Koránt az iszlám első évszázadaiban. Ebben a könyvben Asma Hilali a szövegek jegyzetekkel ellátott kiadását mutatja be, kritikai bevezetővel együtt.

Ezek kontextualizálják a kötetet a Korán-kézirattanulmányok területén belül, és foglalkoznak a Korán-részletek átadásának történelmi és intézményi összefüggéseivel. A kötet szisztematikusan hivatkozik korábbi tanulmányokra és ugyanazon kézirat részleges kiadásaira is.