Értékelés:
A „Szárnyak kényelmetlensége” kritikái kiemelik a könyv kísérteties szépségét és az élet bonyolultságának mély feltárását, bár néhány olvasó lehangolónak találja. A prózát költőiségéért és érzelmi hatásáért dicsérik, amely maradandó benyomást tesz az olvasókra.
Előnyök:⬤ Kísértetiesen szép próza
⬤ az élet és a halál mély feltárása
⬤ érzelmes és emlékezetes történetek
⬤ innovatív és nem közhelyes írásmód
⬤ képes komoly témák feldolgozására.
A könyv nagyon nyomasztó lehet, ami befolyásolhatja az általános élvezetet; egyes olvasók szokatlannak és bizonytalannak találják a könyv vonzerejét.
(2 olvasói vélemény alapján)
The Inconvenience of the Wings: Stories
A Szárnyak kényelmetlensége című kötet történetei olyan képzeletbeli tájat járnak be, amely olyannyira tágas, hogy áthatja a természetes és a természetfeletti határát, megmutatva, hogy ami látszólag túl van a látókörünkön, az éppúgy része az emberi tapasztalatnak, mint a tapintható talaj, amelyen lépkedünk. A "Szárnyak kellemetlensége" című versben a gyanakvó fiának célzásokat és utasításokat betűző kísérteties anya helyzetét a természet éles megfigyelései ellensúlyozzák, mint például a "Egy szúnyogokra vadászó whippoorwill a tó mellett adta ki azt a kiáltást, amely a madárnak a nevét adta".
A "The Language of Men Who Speak of What They Do Not Understand" (Az emberek nyelve, akik arról beszélnek, amit nem értenek) című műben egy férfi agyvérzés által a tétlen testébe szorult tudatának hátborzongató ábrázolása pontos természeti leírásokkal áll szemben, mint például: "Nyírfák nyikorognak a szél nyomása alatt; kopók kórusa kezd üvölteni és élesedni". A "Törvényen kívüliek" című műben egy csapat könnyelmű barát megpróbál kirabolni egy benzinkutat, és Quentin Tarantino-jelenetekhez méltó robbanást okoz, a leírás azonban az erőszakot a természet költői megidézésével állítja szembe: "A vörös juharlevelek az ég felé emelkedtek. Vércseppek, szőrszálak és húsok lógtak az ágak között.
Aztán a testrészek nedves hangja hullott..... A megfeketedett japán juharok és az egykori kutyám felé mutattam." A hóvihar miatt egy nyaralóházban rekedt barátok úgy oldják meg, hogy egyikük holttestét a fagyos pajtában helyezik el, ami egy furcsán szép nyelven leírt átjáró kiásását teszi szükségessé: "Lapátoltunk.
A szél vízszintes széllökésekben zaklatta a havat. A ház és a pajta között csatornáztunk: a hó a köldökömig ért, az ég szédítő örvény, a levegő hidegillatú.".
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)