Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 15 olvasói szavazat alapján történt.
Cycle of Segregation: Social Processes and Residential Stratification
Az 1968. évi Fair Housing Act törvény betiltotta a lakhatási diszkriminációt faji alapon, és fontos eszközt jelentett a jogi szegregáció felszámolásához. Közel ötven évvel később azonban a lakóhelyi szegregáció számos nagyvárosi területen gyakorlatilag változatlanul fennáll, különösen ott, ahol faji és etnikai kisebbségek nagy csoportjai élnek. Miért marad fenn ilyen magas arányban a szegregáció, és mi teszi olyan nehézzé a leküzdését? A Cycle of Segregation című könyvben Maria Krysan és Kyle Crowder szociológusok azt vizsgálják, hogy a mindennapi társadalmi folyamatok hogyan alakítják a lakóhelyi rétegződést. A múltbeli szomszédsági tapasztalatok, a társadalmi hálózatok és a mindennapi tevékenységek mind olyan módon befolyásolják a különböző faji csoportok mobilitási mintáit, amely a huszonegyedik században a szegregációt önfenntartó körforgássá szilárdította.
Országos szintű felmérések eredeti elemzése és a chicagói lakosokkal készített mélyinterjúk segítségével Krysan és Crowder megállapította, hogy a lakhatási rétegződés megerősödik az egyének által a lakáskeresés során mutatott elfogultságok és vakfoltok révén. Az emberek nagymértékben támaszkodnak a barátoktól, családtagoktól és munkatársaktól származó információkra a lakóhely kiválasztásakor. Mivel ezek a társadalmi hálózatok általában fajilag homogének, az emberek valószínűleg elsősorban a saját faji csoportjuk tagjaitól kapnak információkat, és olyan környékekre költöznek, ahol szintén a saját csoportjuk dominál. Hasonlóképpen, azok az otthonkeresők, akik arról számolnak be, hogy családtagjaik közelében szeretnének maradni, szegregált lakóhelyeken köthetnek ki, mivel rokonaik az adott környéken élnek. A szerzők szerint az emberek még családi kötelékek hiányában is olyan városrészek felé húzódnak, amelyek ismerősek számukra a múltbeli tapasztalataik alapján, beleértve azt, hogy korábban hol éltek, és hol dolgoznak, hol vásárolnak és hol töltik az idejüket. Mivel a történelmi szegregáció oly sok ilyen tapasztalatot alakított ki, még ezek a látszólag fajilag semleges döntések is hozzájárulnak a lakóhelyi rétegződés körforgásának megerősítéséhez. Ennek eredményeképpen a szegregáció sokkal lassabban csökkent, mint azt sok társadalomtudós várta.
Ennek a körforgásnak a leküzdése érdekében Krysan és Crowder olyan többszintű politikai megoldásokat javasol, amelyek a befogadó övezetek és a megfizethető lakhatás mellett olyan oktatási és PR-kampányokat is tartalmaznak, amelyek a városrészek sokszínűségét és a nagy lehetőségeket rejtő területeket hangsúlyozzák. Azzal érvelnek, hogy az ilyen programok együttesen bővíthetik az alacsony jövedelmű lakosok számára elérhető célpontok számát, és segíthetnek ellensúlyozni a negatív képeket, amelyek sok emberben élnek bizonyos környékekkel kapcsolatban, vagy segíthetnek olyan helyeket megismertetni velük, amelyekre eddig nem is gondoltak. A szegregáció körforgása bemutatja, hogy a mindennapi társadalmi folyamatok árnyalt megértése miért kulcsfontosságú a lakóhelyi szegregáció berögzült mintáinak megszakításához.