Értékelés:

A könyv jól megírt és alaposan dokumentált, jelentős betekintést nyújt Virginia történelmébe és az eugenika faji szegregációban betöltött szerepébe. Értékes olvasmány a rasszizmust és Virginia történelmét tanulmányozók számára.
Előnyök:Jól megírt, alaposan dokumentált, az eugenikával és a rasszizmussal kapcsolatban tanulságos, Virginia történelmével és a rasszizmussal foglalkozó hallgatóknak ajánlott.
Hátrányok:A kritikákban nem említették.
(2 olvasói vélemény alapján)
Segregation's Science: Eugenics and Society in Virginia
A társadalmi, intellektuális, jogi, orvosi, nemi és kultúrtörténeti szempontokat ötvöző A szegregáció tudománya: Eugenika és társadalom Virginiában azt vizsgálja, hogy az eugenikai elmélet és gyakorlat hogyan támogatta Virginia különböző szegregációs kultúráit - a gazdagok és szegények, a betegek és egészségesek, a munkaképesek és fogyatékkal élők, a férfiak és nők, a feketék és fehérek, valamint az amerikai őslakosok kultúráját. A csoportok közötti biológiai egyenlőtlenségekről szóló, Thomas Jefferson által megfogalmazott elképzelések a tizenkilencedik század folyamán folyamatosan fejlődtek.
A huszadik század elejére az eugenika - a fajjavítás "tudománya" - hívei az evolúcióbiológiát és a kezdődő genetikát egyesítették a régóta fennálló kulturális rasszizmussal. Az így kialakult elméletek, amelyeket virginiai középiskolások, egyetemisták és orvostanhallgatók generációinak tanítottak, társadalmi politikává váltak, amikor a virginiai törvényhozók eugenikus házassági és sterilizációs törvényeket fogadtak el. E törvények végrehajtása több mint negyven éven keresztül áldozattá tette a "gyengeelméjűnek" bélyegzett férfiakat és nőket, az afroamerikaiakat és az amerikai őslakosokat.
Ez azonban sokkal több, mint a kisebbségi alanyok fölött uralkodó többségi ágensek története. Bár a fehér elit volt az első, aki az eugenikáért szállt síkra, az 1910-es évekre az afroamerikai virginiaiak már saját örökletes elképzeléseiket terjesztették elő, és ezzel hatékony ellenpéldát állítottak a fehér tudományos rasszizmus ellen.
Végül a szegregáció tudománya tartalmazta a biológiai determinizmus meghiúsulásának magvait, amely a polgári, női, indián őslakosok és jóléti jogok mozgalmain keresztül valósult meg. A történészek, pedagógusok, biológusok, orvosok és szociális munkások számára egyaránt érdekes tanulmány arra emlékezteti az olvasót, hogy a tudomány társadalmilag konstruált; a "tudomány objektív; az objektív dolgok erkölcsösek; tehát a tudomány erkölcsös" szillogizmus ma is ugyanolyan potenciálisan veszélyes és félrevezető, mint a múltban volt.