The Ethics of Personal Data Collection in International Relations: Inclusionism in the Time of Covid-19
A kötet aktualitása elsősorban azzal magyarázható, hogy napjainkban világszerte minden nap példátlanul sok emberéletet veszítünk el. Az adatok, amelyek gyakran hiányosak és félrevezetőek, mégis azt mutatják, hogy az állam hiányos és hanyag módon reagál a szociális egészségügyi szükségletekre. Ez a kötet tanúsítja, hogy a sürgető globális közegészségügyi problémák a fejlett és fejlődő államokban folyamatosan jelen vannak a társadalmi diskurzus és vita tárgyaként. A COVID-19 világjárvány ráadásul még hangsúlyosabbá teszi a személyes adatgyűjtés elemzésének etikájával kapcsolatos hiányosságokat a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakirodalomban, tekintettel a kapcsolattartás nyomon követésének és a mobiltelefonos alkalmazásoknak az államok és cégek által a polgárok nyomon követésére történő fokozott használatának elterjedésére világszerte, amint azt a kötetnek a COVID-19-re adott iráni és tajvani válaszokat elemző fejezetei kifejtik.
Ezért a kutatást és a gyakorlatot összekötő párbeszédre van szükség ahhoz, hogy meghatározzuk, hogyan lehet ezeket a felmerülő kihívásokat koncepcionális, gazdasági, jogi, politikai és társadalmi szinten kezelni. A kutatók szempontjainak és a gyakorlati szakemberek tapasztalatainak össze kell kapcsolódniuk ahhoz, hogy a vita előremozduljon. E kérésnek eleget téve a New York-i Egyetemen tartott két Bosch-workshopot követően a kutató-gyakorlók közössége továbbra is párbeszédet folytat, hogy meghatározza a kötetben szereplő esettanulmányok tartalmát. Ennek a kutató-gyakorló közösségnek az a feladata, hogy megküzdjön azokkal a konkrét kérdésekkel, amelyek meghatározzák a tudományág helyzetét a személyes adatgyűjtés etikájában. Az esettanulmányok, köztük a crowd-mapping platformok és a mobiltelefonos alkalmazások kiemelkedő felhasználása, jogi és emberi jogi aggályokat dokumentálnak a távoli területeken. A terepkutatás olyan esetekről szól, amelyek a COVID-19 világjárványra adott iráni válaszlépések elemzésétől kezdve a személyesadat-gyűjtésnek a modern rabszolgaság fenntartására való kihasználásán át a Kínai Népköztársaság átnevelő táborain keresztül a nyilvános helyeken a Safecity által Indiában elkövetett fizikai visszaélések tömeges feltérképezésével kapcsolatos történetekig terjednek.
Ebben a szerkesztett kötetben a személyes adatgyűjtés etikájának hangsúlyozása különböző esettanulmányokon keresztül a faji és nemi kérdéseket ismét előtérbe helyezi, mint a nemzetközi kapcsolatok megértésének lencséit. A nemzetközi kapcsolatok 1919-es megalapításának mítosza, amelyet Acharya és Buzan (2019) egy évszázaddal később elemez, elhomályosítja a faji kapcsolatok, valamint a nemek befolyását a tudományág korai fejlődésében a tizenkilencedik század közepén és a huszadik század elején. Ezek az esettanulmányok kiszélesítik a nemzetközi kapcsolatok megértésének módját a Nyugaton, és ami ugyanilyen fontos, a nem nyugati térben, tekintettel az elemzés tárgyát képező országokra: Kína, Irán, Tajvan és India, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok. Mivel a szerzők a faj és a nemek relevanciájára összpontosítanak az egyes esetekben, ez a kötet hangsúlyozza a demokrácia jövőjével kapcsolatos aggodalmainkat a világszerte növekvő tekintélyelvűséggel szemben. A világ legnagyobb és legpluralistább demokráciájának, Indiának a Modi-kormány alatti helyzete, Kína egyre agresszívabb jellege Hszi Csin-ping elnök vezetésével, valamint a trumpizmus kihívása az Egyesült Államokban sürgetővé és időszerűvé teszi ezeket az aggodalmakat, amelyek az illiberalizmust helyezik a fejlemények középpontjába.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)