A Study of the Phenomena of Suffering and Happiness in Visuddhimagga
Tanulmány a szenvedés és a boldogság jelenségeiről a Visuddhimagóban A kutatás indoka és jelentősége A természet - mondja Bentham - két elválasztó úr, a fájdalom és az élvezet irányítása alá helyezte az emberiséget. Ezek az elvek nagymértékben meghatározzák a cselekvés és a gondolkodás irányát, amelyet életünk során követünk.
Minden ember arra törekszik és próbálja elérni azt, ami hasznos, jó vagy a boldogság okozója, és igyekszik megakadályozni a bekövetkező rosszat, fájdalmat, rosszat vagy boldogtalanságot. De nem mindig járnak sikerrel, mert a boldogságot és a boldogság okait nem ismerik. Az Úr Buddha tanítása ebből a szempontból válik fontossá.
A Négy Nemes Igazságot a buddhizmus szinte valamennyi hagyománya Buddha tanításának alapvető elemeként kezeli.
Az indiai neobuddhizmus szekta alapítója, Dr. B.
R. Ambedkar (1891-1956) nem tekinti őket annak. Szerinte ez pesszimistává és teljesen túlvilágivá teszi a buddhizmust.
Az Úr Buddha gyakorlatias ember volt, és tanításai az átlagemberek számára is értelmet nyertek. A társadalmi igazságtalanság és a gazdasági igazságtalanság az átlagemberek boldogtalanságának gyökerei. A buddhizmus a cselekvés tanát dicsőítette, hogy tiltakozzon azok tanai ellen, akik az egyik ember felsőbbrendűségét hirdették a másik fölött a magas családba való születés alapján.
A cselekvés dicsőítésének szemléletes képe megtalálható az egyik legrégebbi műben, a Suttanipāta-ban. A buddhizmusnak nagyon sok jelentősége van a világ jelenlegi viszonyai szempontjából, mivel az összes ember békés együttélésének tanítását tanítja.
Nagyon nehéz elfogadni Dr. Ambedkar nézetét a jelenben.