Értékelés:
Richard O. Prum „A szépség evolúciója” című könyve a szexuális szelekció fogalmát vizsgálja az evolúcióban, és azt állítja, hogy a szépség és az esztétikai preferenciák, különösen a női párválasztás, döntő szerepet játszanak a fajok evolúciójában. A szerző szembeállítja ezt a természetes szelekció hagyományos hangsúlyozásával, és számos példát mutat be az ornitológiából, valamint az emberi evolúcióra vonatkozó következményekkel.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és szellemes írói stílus, amely az összetett témákat is érthetővé teszi.
⬤ Az esztétika és a női választás szerepének hangsúlyozásával új nézőpontot kínál az evolúcióra.
⬤ Jól kutatott, számos madárfajból vett példával illusztrálja az érveket.
⬤ Felkelti az érdeklődést mind a madarak, mind a tágabb értelemben vett evolúciós koncepciók iránt.
⬤ Kiemeli a jelentős társadalmi vonatkozásokat, beleértve az autonómia és a választás feminista szempontjait.
⬤ Egyes olvasók szerint a könyv hosszadalmas és öncélú, különösen azok a részek, amelyek a szerző személyes élményeit taglalják.
⬤ A könyv második fele átmegy spekulatívabb területre, amit egyesek hiányolhatnak az alátámasztó bizonyítékokból.
⬤ A kritikusok szerint az írás néha lekezelőnek vagy túlságosan elfogultnak tűnhet.
⬤ A terjedelmes idézetek hiánya megkérdőjelezheti egyes állítások megalapozottságát.
(115 olvasói vélemény alapján)
The Evolution of Beauty: How Darwin's Forgotten Theory of Mate Choice Shapes the Animal World - And Us
Az evolúciós erők működésének jelentős újragondolása, amely feltárja, hogy a párzási preferenciák - amit Darwin „a szép iránti ízlésnek” nevezett - hogyan teremtik meg az állatvilágban a díszek rendkívüli változatosságát.
„Ínycsiklandó olvasmány, egyszerre csábító és mutogatós.... Aprólékosan részletes, kiválóan megfigyelő, mélyen tájékozott, és gyakran gyengéd érzéki.” -- New York Times Book Review
A tudomány nagy csarnokaiban dogma, hogy Darwin természetes szelekcióról szóló elmélete megmagyarázza az élet fájának minden ágát: mely fajok virágoznak, melyek sorvadnak ki, és melyek halnak el a kihalásig, és milyen tulajdonságokat fejlesztenek ki az egyes fajok. De vajon a természetes szelekció általi alkalmazkodás valóban megmagyarázza-e mindazt, amit a természetben látunk?
A Yale Egyetem ornitológusa, Richard Prum - Darwin saját nézeteit felelevenítve - nem így gondolja. A világ trópusi dzsungeleinek mélyén szédítően változatos megjelenésű és párzási szokásokat mutató madarak élnek: A nagy argusz fácánok, akik aranyszínű 3D gömbökkel borított, négy láb széles tollkúpjukkal kápráztatják el a leendő párjukat, a vörös sapkás manakinik, akik holdjárónak tűnnek. Harminc év terepmunka során Prum számos olyan tulajdonságot látott, amelyek látszólag nem kapcsolódnak, vagy egyenesen ellentétesek az egyéni túlélésre irányuló szelekcióval. Ennek magyarázatára előveszi Darwin régóta elhanyagolt elméletét a szexuális szelekcióról, amely szerint a pusztán esztétikai okokból - a puszta élvezetből - történő párválasztás az evolúciós változás független motorja.
A párválasztás kiválthatja a díszítő tulajdonságokat az adaptív evolúció korlátai közül, lehetővé téve számukra, hogy egyre bonyolultabbá váljanak. Ez egyben a szexuális konfliktus tétjét is meghatározza, amelyben a nőstény szexuális autonómiája a hím szexuális kontrolljára válaszul fejlődik. A legfontosabb, hogy ez a keret fontos betekintést nyújt az emberi szexualitás evolúciójába, különösen abba, hogy a női preferenciák hogyan változtatták meg a hím testét, sőt magát a hímséget is az evolúció során.
A szépség evolúciója egyedülálló tudományos látásmódot mutat be arról, hogy a természet pompája hogyan járul hozzá az evolúció és önmagunk teljesebb megértéséhez.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)