A szépség királysága: Mingei és a népművészet politikája a császári Japánban

Olvasói vélemények

A könyv a mingei mozgalom átgondolt és mélyreható feltárását nyújtja, elemezve annak kulturális jelentőségét és a különböző japán csoportokkal való kölcsönhatásait. A szerző, Brandt, árnyalt nézőpontot mutat be, amely túlmutat a puszta történelmen, különösen a háborús állapot alatti következményeire összpontosítva. Összességében az olvasók lebilincselőnek találják a könyvet, és azoknak ajánlják, akik mélyebben szeretnék megérteni a japán népi kézműves mozgalmakat.

⬤ A könyv a mingei mozgalom izgalmas és árnyalt feltárását kínálja
⬤ Brandt új nézőpontból mutatja be a mozgalom Japánon és birodalmán belüli hatását
⬤ a „Mingei és a háborús állam” című fejezetet különösen dicsérik mélysége és éleslátása miatt
⬤ Yanagi Muneyoshi elképzeléseinek átfogó megértésére ösztönöz.

Egyes olvasók úgy érzik, hogy Yanagi személyes hátterének részletesebb bemutatása javítaná elképzeléseinek megértését; kritika éri az etnikai hovatartozásnak mint a mingei mozgalomban szerepet játszó tényezőnek szentelt korlátozott figyelmet, ami azt sugallja, hogy más kulturális irányzatok javára figyelmen kívül hagyták.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Kingdom of Beauty: Mingei and the Politics of Folk Art in Imperial Japan

Könyv tartalma:

A Columbia Egyetem Weatherhead East Asian Institute, Columbia University Kingdom of Beauty című tanulmánya azt mutatja be, hogy a mingei (népművészet) felfedezése a japán értelmiségiek által az 1920-as és 1930-as években központi szerepet játszott abban az összetett folyamatban, amelynek során Japán egyszerre vált modern nemzetté és birodalmi világhatalommá.

Kim Brandt a mingei-mozgalomról szóló beszámolója a gyarmati Koreában találja meg annak gyökereit, ahol a középosztálybeli japán művészek és gyűjtők felfedezték, hogy az imperializmus különleges lehetőségeket kínál számukra a műtárgyak felhalmozására és a társadalmi, kulturális, sőt politikai befolyás megszerzésére. Később a mingei-rajongók más csoportokkal - például állami tisztviselőkkel, fasiszta ideológusokkal, rivális népművészeti szervezetekkel, helyi kézművesekkel, újság- és magazinszerkesztőkkel, áruházigazgatókkal - (és ellenük is) dolgoztak együtt, hogy a Japán, Ázsia, sőt a világ gyönyörű jólétéről alkotott saját elképzelésüket népszerűsítsék.

A mingei aktivizmus történetének nyomon követése során Brandt nemcsak Yanagi Muneyoshi, Hamada Shō ji, Kawai Kanjirō és a népművészeti mozgalom más ismert vezetőit veszi figyelembe, hanem a vidéki értelmiségiek, kézművesek, marketingesek és vásárlók gyakran figyelmen kívül hagyott hálózatait is, akik ugyanolyan fontos szerepet játszottak a mozgalom sikerében. Közös erőfeszítéseik eredménye - teszi világossá a szerző - az volt, hogy az iparosodás előtti vidéki műtárgyak egykor ismeretlen kategóriája a modern nemzeti stílus ikonjává vált.