A szerelem alkímiája: A szexualitás és a spirituális élet

Olvasói vélemények

A „The Metaphysics of Sex and the Spiritual Path” című könyv olyan esszék gyűjteménye, amelyek az emberi szerelem, a szexualitás és a spiritualitás metafizikai szemszögből vizsgálják az emberi szerelem, a szexualitás és a spiritualitás metszéspontjait. Kritizálja az e témákról alkotott modern, szekuláris nézeteket, és a különböző spirituális hagyományok bölcsességére támaszkodva igyekszik újra felfedezni a köztük lévő mélyebb összefüggéseket. A szerzők amellett érvelnek, hogy a férfias és a nőies dinamikát a spirituális megértés és kapcsolat szempontjából alapvető fontosságúnak kell elfogadni.

Az antológia mélyreható betekintést nyújt a szerelem és a szexualitás természetébe, hangsúlyozva azok spirituális dimenzióit. Mind a keleti, mind a nyugati filozófiák gondolkodóinak gazdag hagyományából merít, ami intellektuálisan izgalmassá teszi a kötetet. A könyv megkérdőjelezi a szexualitásról alkotott nézetek modern kori korlátait, és mélyebb elmélyülésre ösztönöz. Az olvasók értékelik az esszék merészségét és erudícióját, és értékes forrásnak találják.

Az írás sűrű, és erőfeszítést igényel a vele való foglalkozás, ami egyes olvasókat elriaszthat. A bemutatott gondolatok ellenkulturálisnak számítanak, és nem biztos, hogy azokkal is meg fog szólalni, akik nem elkötelezett hívei a hagyományos spirituális gyakorlatoknak. A viták elméleti jellege miatt egyes olvasók úgy érezhetik, hogy a gyakorlati alkalmazás hiányzik.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Alchemy of Love: Sexuality & the Spiritual Life

Könyv tartalma:

A férfi és a nő szellemi természete a gondolkodásban, a művészetben, a kézművességben és sok más területen jut kifejezésre: a lélek-szellemi alkatuk mélységeitől egészen a viselt ruhájukig. Ezek a természetek a szeretet teljességében is megnyilvánulnak, egészen a szexualitásig, amely korunk lényeges és sürgető témája, és amely transzcendens dimenziót is rejt magában, amint ez a könyv is mutatja. "A végletek találkoznak", mondja a régi mondás: ennek a könyvnek a lényege ennek szellemében abban áll, hogy megmutassa, hogyan egyesülhetnek a hús és a szellem "végletei" a szeretet szakralizációjában. A modern világ erkölcsi pusztaságában való biztonságos eligazodáshoz világos tájékozódási pontokat nyújtva, e könyv szerzői megkülönböztető képességgel és bátorsággal szállnak szembe olyan kortárs nézetekkel, amelyek alááshatják a civilizáció alapjait.

"Talán nincs ma deszakralizáltabb terület, mint az emberi szereteté. A kortárs olvasó a tradicionalista szerzők esszékötetében olyan gazdagságot és mélységet fedezhet fel, amely ellensúlyozza a modernitás szexuális redukcionizmusának különböző formáit." - Patrick Laude, a hamarosan megjelenő Keys to the Beyond: Frithjof Schuon transzcendenciájának tradíciókon átívelő nyelve.

"Ebben az egyedülálló, lenyűgöző műben az örökérvényű filozófia olyan mesterei, mint Frithjof Schuon, Titus Burckhardt és William Stoddart, az írók új generációjával együtt bemutatják meglátásaikat és következtetéseiket a szerelem és a szexualitás helyéről a spirituális életünkben." - Nuno Almeida, a Lisszaboni Egyetem professzora.

"Ha, mint mondták, az erény a lélek természetes állapota, ahogyan azt Isten elgondolta, akkor a bűnbeesés az ettől az állapottól való véletlen eltávolodás. Nos, a sapientiális ezotéria mindig is azért volt, hogy helyreállítsa ezt a természetes állapotot, és a gyűjteményben szereplő esszék éppen ezt a helyreállítást célozzák." - Merdad M. Zarandi, a Science and the Myth of Progress szerkesztője.

"Nincs időszerűbb téma, mint a szexualitásé, és nincs félreértettebb - mert azok, akik korunkban a szexuális aberrációkat ünneplik, úgy tűnik, nincsenek tudatában annak, hogy a civilizációt fenntartó két pillérrel játszadoznak. E kötet szerzői lenyűgözően sok olyan hiányzó hivatkozási pontot kínálnak nekünk, amelyek máshol szinte megtalálhatatlanok." - Mark Perry, a The Mystery of Individuality: Grandeur and Delusion of the Human Condition (Az egyéniség misztériuma: Az emberi állapot nagyszerűsége és téveszméje) szerzője.