A szerzői jog és a védjegyek határfelülete: Hogyan fojtja el a kulturális kreativitást a védjegyoltalom kiterjesztése?

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Copyright / Trademark Interface: How the Expansion of Trademark Protection Is Stifling Cultural Creativity

Könyv tartalma:

A szerzői jog és a védjegyek kapcsolódási pontja

Hogyan fojtja el a kulturális kreativitást a védjegyoltalom kiterjesztése

Martin Senftleben.

A kulturális ikonok védjegyként történő bejegyzése a kortárs kulturális produkciók területén szokásos védelmi stratégiává vált, és egyre nagyobb szerepet játszik a kulturális örökség területén. A "Mickey egértől" a "Mona Lisáig" terjedő kulturális jelek bejegyeztetésére és "örökzöld" oltalmára irányuló kísérletek ma már nem szokatlanok. Ez a jelenség - amelyet az EFTA-Bíróság "kereskedelmi mohóság" által motivált védjegybejegyzésekként jellemzett - jellemzővé vált egy olyan korszakra, amelyben a védjegyjogot stratégiailag alkalmazzák a kulturális szimbólumok visszatartására vagy eltávolítására a köztulajdonból. A kultúra és a kereskedelem közötti összeütközés, valamint a kumulatív szerzői jogi és védjegyoltalomból eredő védelmi átfedések okozta egyensúlytalanságok rendkívüli elemzésével ez a könyv felhívja a figyelmet a korlátlanul megújítható védjegyjogok maró hatására, és hangsúlyozza a szerzői jogi rendszer megfelelő működésének központi előfeltételei védelmének szükségességét a társadalom egészében: a már létező művek művészi diskurzus referenciapontjaként és új alkotások építőköveként való felhasználásának szabadságát, valamint a közkincs folyamatos gazdagodásának biztosítását.

Hangsúlyozva, hogy a szerzői és védjegyoltalom átfedése hogyan veszélyezteti a szellemi tulajdonjogok megfelelő működését az irodalmi és művészeti területen, a szerző megvizsgálja, hogy a szellemi tulajdon rendszere képes-e csökkenteni a kumulatív védelemből eredő kockázatokat. Olyan kérdésekkel és témákkal foglalkozik behatóan, mint például:

⬤ a szellemi tulajdonjogok különböző politikai célkitűzéseknek és társadalmi funkcióknak megfelelő eltérő konfigurációja, különösen a kulturális imperatívusz a szerzői jogban és a piaci átláthatóság imperatívusza a védjegyjogban;

⬤ a kulturális ikonok emléktárgyakon és merchandising cikkeken való felhasználás céljából történő bejegyzéséből eredő problémák;

⬤ a védjegyjogban a kulturális örökség márkajelzésével szembeni megfelelő biztosítékok hiánya;

⬤ a védjegyjogok jelenlegi hatálya, beleértve a márkaérték és a kommunikációs funkciók védelmét, valamint a védjegyoltalomnak a kulturális kreativitásra gyakorolt visszatartó hatása;

⬤ a kortárs kulturális ikonok és kulturális örökségi anyagok kategorikus kizárásának lehetősége a védjegyoltalomból;

⬤ a "védjegyként való használat" szigorú "kapuőr" követelményének kidolgozása az indokolatlan védjegybitorlási igények megelőzése érdekében;

⬤ megbízható, kulturális alapú védekezés kidolgozása a védjegybitorlási igényekkel szemben; és.

⬤ általános iránymutatások a szellemi tulajdonjog védelmi átfedéseinek szabályozására vonatkozóan, a szerzői jog és a védjegyek közötti átfedések elemzéséből származó felismerések alapján.

A szerző az irodalmi és művészeti terület autonómiájának megőrzésére és a művészek remixtevékenységének támogatására irányuló kezdeményezéseket támogató esztétikai, szociológiai és gazdasági elméletekre támaszkodva megbízható kritériumokat javasol a kulturális jelentőségű, a védjegybejegyzésből kizárandó jelek azonosítására. A könyv bemutatja, hogy a szellemi tulajdonjog hogyan teheti kevésbé vonzóvá a joghalmozási stratégiákat, és hogyan kerülheti el a belső konzisztencia és a társadalmi legitimitás elvesztését, enyhítve a korlátlanul megújítható védjegyjogok és a kulturális kifejezések és más, korlátozott ideig oltalmat élvező szellemi alkotások, például az ipari minták és a műszaki know-how közkincsének megőrzése és ápolása közötti feszültséget. Értékelési kritériumai segíteni fogják és lehetővé teszik a védjegyvizsgálók és a bírák számára a releváns kulturális jelek azonosítását, a szellemi tulajdonjog oltalmi átfedéseire adandó szabályozási válaszokra vonatkozó javaslatai pedig nagy és tartós értéket képviselnek majd a szellemi tulajdonjoggal foglalkozó jogászok, politikai döntéshozók és tudósok számára.