A szintonikus elv

Olvasói vélemények

A kritikák a „The Syntonic Principle” című könyvben szereplő felismerések elismerésének és az elavult elméletek kritikájának keveredését mutatják. Míg az egyik kritika dicséri, hogy a könyv átfogóan vizsgálja a fényt, a színeket és azok egészségre gyakorolt hatását, és kiemeli a könyv hozzáférhetőségét és oktatási értékét, egy másik kritika a neurológia modern fejlődésének figyelembevétele érdekében szükséges átdolgozásra szólít fel.

⬤ Átfogó és tanulságos áttekintést nyújt a szinonikus tudományról
⬤ Tudományosan igazolt elképzeléseket tárgyal a fény és a színek emberi egészségben betöltött szerepéről
⬤ Betekintést nyújt a fényterápiába és a látászavarok kezelésébe
⬤ A tartalom hozzáférhető és tanulságos
⬤ A szerző az összetett elképzeléseket magával ragadóan és tanulságosan mutatja be.

⬤ A könyv az 1940-es évek elavult elméletein alapul
⬤ Átdolgozásra szorul a modern tudományos eredmények, különösen a neurológia terén elért eredmények figyelembevétele érdekében
⬤ Néhány szaknyelvi kifejezés kihívást jelenthet az előismeretekkel nem rendelkező olvasók számára.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Syntonic Principle

Könyv tartalma:

A fény mint az élet és a teremtés szerves része már az idők kezdete óta nyilvánvaló volt. A legelső napfelkeltétől kezdve egészen a mai naplementékig a fény szépsége, ereje, életteremtő és életfenntartó tulajdonságai és kisugárzásai továbbra is lenyűgöznek bennünket.

A szivárvány, amely valóban a természet csodája, nemcsak a színek fontosságát igazolja, hanem különösen a spektrum azon részeit, amelyekre az emberi szervezet ráhangolódott. Az 1920-as évek elején a tudomány elkezdte feltételezni, hogy a fény erejét elsősorban a látószerv - a szem - közvetíti az emberi szervezet magjába. Ugyanebben az időszakban egy ember, Dr.

Harry Riley Spitler nagyon részletesen elméletben elmagyarázta a szemnek a fototranszdukcióban betöltött szerepét, valamint a fény és a színek szerepét a teljes szervezeti működésben és fejlődésben. Munkájának nagy részét tudományosan igazolták, és ez képezi az alapját a fototerápia egyik legfejlettebb mai megközelítésének: a szinonikának.

A több mint hatvan éve klinikailag alkalmazott szinkronika az optometria területén a szemészeti tudomány azon ága, amely a kiválasztott látható fényfrekvenciák szemen keresztüli alkalmazásával foglalkozik. A fénynek ezt az okuláris alkalmazását nagy sikerrel alkalmazták a különböző látási zavarok kezelésében, amelyek a kancsalsággal, az amblyopiával, az akkomodatív/konvergencia problémákkal, a látótér beszűkülésével, a fejsérüléssel és a látással kapcsolatos tanulási problémákkal kapcsolatosak. E viszonylag rövid távú kezelések eredményei általában jelentős javulást eredményeznek a vizuális képességek, a látótér mérete, a memória, az általános teljesítmény, a viselkedés, a hangulat és a tanulmányi eredmény tekintetében.

Mostanában vesszük észre, hogy a fototerápia egyre inkább elterjedt terápiás eszközzé válik az orvosi közösségen belül. Büszkék vagyunk arra, hogy azon látásspecialisták sorába tartozunk, akik felfedezték, kutatták és következetesen művelik a szemészeti fototerápia tudományát: Syntonics.