A szociális orvoslás újragondolása délről

Olvasói vélemények

A könyv egy dél-afrikai Pholela városában található klinika történetét dolgozza fel, amelyet idealista fiatal orvosok alapítottak 1940-ben. A könyv feltárja a klinika sikereit és kudarcait a közösség egészségének a nyugati és a hagyományos gyakorlatok kombinációjával történő javításában, a betegek valóságának megértésére összpontosítva. Neely nemcsak a történelmi kontextust emeli ki, hanem összekapcsolja azt a mai egészségügyi kérdésekkel, hangsúlyozva a gazdasági egyenlőtlenségek szerepét és az átfogó alapellátás szükségességét.

Az elbeszélés jól elmesélt, és fontos történelmi perspektívát kínál a közegészségügy számára. Neely hatékonyan építi be a betegek és az idősek hangját, mélyebbé téve a történetet. A hagyományos gyakorlatok és a nyugati orvoslás integrációját átgondoltan vizsgálja. A könyv modellként szolgál a közösségi egészségügyi gyakorlatok számára, és rávilágít az alapellátás aktuális kérdéseire.

Néhány olvasó talán kissé sűrűnek vagy kihívásnak találja majd a könyvben a nyugati és a hagyományos orvoslással kapcsolatos betegtapasztalatok összetettségére összpontosító hangsúlyt. A gazdasági egyenlőtlenségekről szóló vitát úgy tekinthetjük, hogy nem találunk használható megoldásokat.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Reimagining Social Medicine from the South

Könyv tartalma:

A Reimagining Social Medicine from the South című könyvében Abigail H.

Neely a szociális orvoslás lehetőségeit és korlátait vizsgálja annak egyik legfontosabb származási helyén: a dél-afrikai Pholela Community Health Centre (PCHC). A PCHC az egészség orvosi és társadalmi tényezőire való összpontosítása figyelemre méltó sikereket hozott.

Dél-Afrika rendszerszintű faji egyenlőtlensége azonban akadályozta az egészségügyi központok munkáját, a boszorkánysággal kapcsolatos betegségek pedig kihívást jelentettek a tudományokban gyökerező program számára. A Pholela sikereinek és kudarcainak megértéséhez Neely a szociális orvoslásban a „szociális” fogalmát firtatja. Világossá teszi, hogy a PCHC által használt társadalomtudományok nem vették figyelembe azt a szerepet, amelyet a Pholela lakói és környezetük játszottak a program kialakításában és sikerében.

Ugyanakkor a PCHC biomedicinára való támaszkodása megakadályozta, hogy felismerje a boszorkánybetegségek és az azokból eredő társadalmi kapcsolatok egészségre gyakorolt hatását. A szociális orvoslás történetének Pholela felől történő újraírásával Neely kihívás elé állítja a globális egészségügyben dolgozókat, hogy felismerjék a többszörös világokat és szereplőket, amelyek az egészséget és a gyógyítást alakítják Afrikában és azon túl.