A szólásszabadság és az önkormányzatisághoz való viszonya

Olvasói vélemények

Az ismertetések kiemelik Meiklejohn szólásszabadságról szóló elméletének jelentőségét és a Legfelsőbb Bíróság bíráira gyakorolt hatását. Erős kritikát fogalmaz meg a szólásszabadság meglévő korlátozásaival szemben, és hangsúlyozza a korlátlan véleménynyilvánítás fontosságát egy demokratikus társadalomban.

⬤ Meggyőző és befolyásos nézőpontot kínál a szólásszabadságról
⬤ mélyen befolyásolja a Legfelsőbb Bíróság neves bíráit
⬤ hangsúlyozza a szólásszabadság gyakorlati szükségességét a politikai önkormányzatisághoz
⬤ megvédi a közügyekhez való hozzászólás abszolút jogát
⬤ bírálja a szólásszabadság nem megfelelő védelmét.

Az elméleti megközelítést figyelmen kívül hagyhatják és nem ismerik el széles körben; egyesek túl szélsőségesnek találhatják a feltétel nélküli szólásszabadság mellett való kiállást, különösen a lázító vagy felforgató beszéddel kapcsolatban.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Free Speech and Its Relation to Self-Government

Könyv tartalma:

Eredetileg megjelent: New York: Harper Brothers Publishers, 1948). xiv, 107 pp. Az egyetlen kiadás újranyomása.

"Dr. Meiklejohn egy olyan könyvben, amelynek megírására nagy szükség volt, újragondolta a szólásszabadságról szóló elméletünk alapjait és szerkezetét... elutasít minden kompromisszumot. Újra megvizsgálja Holmes bíró szólásszabadság-elméletének alapelveit, és hiányosnak találja azt, mert szerinte a Holmes-tan szerint a szólás nem elég szabad. Ezen a néhány oldalon Holmes egy hozzá méltó ellenféllel találkozik... Meiklejohn a maga módján olyan átható prózát ír, mint Holmes, és mint az egyik legjelentősebb amerikai filozófus, műveltségének hatósugara is ugyanolyan nagy... ez a legveszélyesebb támadás, amelyet a Holmes-álláspont valaha is elszenvedett."" -- John P. Frank, Texas Law Review 27:405-412.

Alexander Meiklejohn 1872-1964) a Brown Egyetem dékánja volt 1901-1913 között, amikor az Amherst College elnöke lett. Meiklejohn 1923-ban a Wisconsin-Madison Egyetemre költözött, ahol egy kísérleti kollégiumot hozott létre. Hosszú ideig tagja volt az Amerikai Polgárjogi Unió Nemzeti Bizottságának. 1945-ben az Egyesült Államok küldöttjeként részt vett az UNESCO alapító okiratának londoni ülésén. A Brown Egyetemen és a Wisconsini Egyetemen előadásokat tartottak róla. 1963-ban megkapta az Elnöki Szabadságérmet.