A szörnyeteg-nőies: Film, feminizmus, pszichoanalízis

Olvasói vélemények

Barbara Creed könyve a horrorfilmekben megjelenő szörnyeteges nőiség fogalmát vizsgálja, pszichoanalitikus keretrendszer segítségével, hogy feltárja a gyermekkori fejlődésben rejlő gyökereit. A könyv vegyes kritikákat kapott, egyesek dicsérik tudományos meglátásait és feminista perspektíváit, míg mások kritizálják, hogy empirikus bizonyítékok nélkül támaszkodik a pszichoanalitikus elméletekre.

⬤ Nagyszerű ügyfélszolgálat és a termék állapota.
⬤ Éleslátó és változatos perspektívákat kínál a horrorfilmekről, különösen feminista szemszögből.
⬤ Nagyon ajánlott a feminista elmélet és a horrorfilmek iránt érdeklődőknek.
⬤ Jól kutatott és lebilincselő írás.
⬤ Vitára és kritikus gondolkodásra ösztönöz az ismerős filmekről.

⬤ Néhány olvasó szerint a pszichoanalitikus megközelítés túlzó és empirikus alátámasztást nélkülöző.
⬤ A kritikusok szerint a könyv ellentmondásos narratívákat tartalmaz a feminizmussal kapcsolatban.
⬤ A nyelvezet túlságosan akadémikusnak és az általános olvasók számára elérhetetlennek tűnhet.
⬤ A könyv fizikai állapotával kapcsolatban vannak panaszok az árcédulák és a korábbi megjegyzések tekintetében.
⬤ Egyesek szerint nem sikerül a szélesebb közönséget összekapcsolni az elméleteivel.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Monstrous-Feminine: Film, Feminism, Psychoanalysis

Könyv tartalma:

A horrorfilmről szóló szinte valamennyi kritikai írásban a nő csak áldozatként jelenik meg.

Barbara Creed The Monstrous-Feminine című művében megkérdőjelezi ezt a patriarchális szemléletet azzal az érveléssel, hogy a szörnyűség minden definíciójának prototípusa a női reproduktív test. Számos klasszikus horrorfilmre - többek között az Alien trilógiára, az Ördögűzőre és a Psycho-ra - szorosan hivatkozva Creed elemzi a szörnyeteg-nőiség hét arcát: archaikus anya, szörnyeteg méh, vámpír, boszorkány, megszállt test, szörnyeteg anya és kasztrátor.

Érvelése, miszerint a férfi a nőtől inkább kasztrátor-ként, mint kasztrált-ként fél, nemcsak a szexuális különbség freudi elméleteit kérdőjelezi meg, hanem a nézőiség és a fetisizmus létező elméleteit is, provokatív újraolvasását nyújtva a klasszikus és kortárs filmes és elméleti szövegeknek.