Értékelés:
A könyv Ludwig Boltzmann élettörténetén keresztül mutatja be az entrópia fogalmát, humorral és személyes elbeszélésekkel ötvözve. Míg a legtöbb olvasó informatívnak és hozzáférhetőnek találja, néhány kritika a tudományos tartalom mélységével és Boltzmann mentális egészségének ábrázolásával kapcsolatban merül fel.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és informatív
⬤ jól megírt és könnyed
⬤ sikeresen mutatja be az entrópia fogalmát
⬤ anekdotákat tartalmaz Boltzmann életéről
⬤ a laikus közönség számára is érthető
⬤ humoros
⬤ és kiváló példákat tartalmaz.
⬤ Egyes olvasók szerint Boltzmann mentális egészségének pszichológiai elemzése amatőr és pontatlan
⬤ nem elég mélyreható az entrópia történelmi összefüggéseinek tárgyalása
⬤ bizonyos fontos tudományos viták kimaradnak
⬤ a szövegben szereplő ábrák gyakran nem hasznosak
⬤ egyes részeket hiányosnak vagy kidolgozatlannak érzünk.
(12 olvasói vélemény alapján)
Anxiety and the Equation: Understanding Boltzmann's Entropy
Egy ember és az egyenlete: a tizenkilencedik századi fizikus, aki jelentősen hozzájárult a termodinamika második törvényének megértéséhez.
Ludwig Boltzmann sírján a bécsi Központi temetőben rejtélyes sírfelirat olvasható: S = k log W. Ez az egyenlet volt Boltzmann nagy felfedezése, és jelentősen hozzájárult a termodinamika második törvényének megértéséhez. A Szorongás és az egyenlet című könyvében Eric Johnson egy ember és az egyenlet történetét meséli el: a szorongástól sújtott XIX. századi fizikusét, aki a legfontosabb munkáját akkor végezte, amikor mentális betegséggel küzdött.
Johnson elmagyarázza, hogy a Boltzmann-egyenletben az "S" az entrópiára utal, és hogy az entrópia a termodinamika második törvényének központi mennyisége. A második törvény mindig bekapcsolva van, életünk hátterében fut, és módot ad arra, hogy különbséget tegyünk múlt és jövő között. Tudjuk, hogy a jövő magasabb entrópiájú lesz, mint a múlt, és Boltzmannak köszönhetjük, hogy felfedezte az egyenletet, amely ennek az alapvető tendenciának az alapja. Johnson közérthetően és lebilincselően rakja össze újra Boltzmann egyenletét annak különböző összetevőiből, és epizódokat mutat be Boltzmann életéből - kezdve a végén, a "Boltzmann megöli magát" és a "Boltzmannt eltemetik (nem egyszer, hanem kétszer)" című részekkel. Johnson egyszerű kifejezésekkel magyarázza el a második törvényt, gondolatkísérleteken keresztül mutatja be a kulcsfogalmakat, és vizsgálja Boltzmann munkásságát. Azt állítja, hogy a kortársai által neuraszténiásnak diagnosztizált Boltzmann szorongásos zavarban szenvedett. Johnson szerint a józan ész embere volt, aki irracionális aggodalmaktól szenvedett a munkájával kapcsolatban, és különösen a korabeli tudományos intézményrendszer ellenállása miatt aggódott.
Johnson világos és tömör magyarázatai a nem szakavatott olvasót is megismertetik az olyan látszólag ezoterikus fogalmakkal, mint a mikroállapotok, makroállapotok, fluktuációk, az energiaeloszlás, logaritmusfüggvények és az egyensúly. Ismerteti Boltzmann kapcsolatait más tudósokkal, köztük Max Planckkal és Henri Poincarral, és végül elképzel egy "alternatív befejezést", amelyben Boltzmann tovább élt és természetes halállal halt meg.
