A szövetségi szellem nyomában: Új elméleti és empirikus perspektívák az összehasonlító föderalizmusban

Eredeti címe:

In Search of the Federal Spirit: New Theoretical and Empirical Perspectives in Comparative Federalism

Könyv tartalma:

A szövetségi szellem keresése a szövetségi elméletet a hidegháború vége óta kialakult új szövetségi modellek összefüggésében vizsgálja. A könyv a föderális szellemet használja fogalmi lencseként, amelyen keresztül a föderalizmusnak a hidegháború utáni korszakban - különösen az 1990-es években - bekövetkezett újjáéledését vizsgálja, és ezen új modellek megjelenését a föderális államalakulás elméleti kontextusában igyekszik elhelyezni. A könyv a föderalizmus természetével és jelentésével foglalkozó öt fő szerző - Kenneth Wheare, William Livingston, William Riker, Carl Friedrich és Daniel Elazar - megközelítését vizsgálva azonosítja a föderalizmus szellemének számos különböző megnyilvánulását, amelyek együttesen alkotják a liberális demokráciában gyökerező politikai alapértékeket és alapelveket.

A könyv elmagyarázza, hogy a föderális szellem csak a liberális demokrácia olyan körülményei között maradhat fenn és virágozhat, amelyek lehetővé teszik e föderális értékek és elvek szabad kifejezését. A könyv ily módon összekapcsolja a föderalizmus megértésének öt különböző megközelítését és a föderális szellem sajátos értelmezését az új modellek kialakulásával. Ez a gondolatmenet arra vezet, hogy ne csak a formális szövetségi alkotmányokon alapuló szövetségi államalakulatokat vizsgáljuk, hanem a föderális politikai rendszerek fejlődését is bevonjuk, amelyek szerves részét képezik a föderalizmus hidegháború utáni újjáéledésének. Az új szövetségi modellek az Orosz Föderáció, Belgium, az Európai Unió, Etiópia, Bosznia-Hercegovina, Nigéria, Venezuela és Irak, míg Spanyolország, Olaszország, Dél-Afrika, Argentína és az Egyesült Királyság a gyakorlatban is kialakította a saját szövetségi rendszerét. A föderális szellemre épülő érvelés logikája nemcsak egy revizionista elemzési kerethez vezet a jövőbeli szövetségi államalakulás kulcsfontosságú feltételeinek magyarázatára, hanem a föderalizmus hagyományos fogalmi elemzési keretének jelentős újragondolására és a "szövetségi demokráciák" új osztályozásának javaslatára is késztet. A föderalizmus és a liberális demokrácia közötti szilárd kapcsolatok megerősítését a civil társadalom, a politikai kultúra és a liberális demokratikus alkotmányosság közötti fogalmi kapcsolatok részletes vizsgálata is alátámasztja.

A föderális szellem többdimenziós tulajdonságokkal bír, és a könyv három esettanulmánnyal zárul: Etiópia, Bosznia-Hercegovina és Irak esetében, amelyek a föderalizmust alapvetően egy olyan gondolkodásmódként - gondolkodásmódként - határozzák meg, amely a mélyen megosztott társadalmakban a politikai stabilitás föderációk létrehozásával történő megteremtésére irányul.