Coming to Terms with the Soviet Regime: The Changing Signposts Movement Among Russian migrs in the Early 1920s
Az 1917-es bolsevik hatalomátvétel és az azt követő polgárháború oroszok ezreit űzte száműzetésbe. A bolsevik diktatúra hamarosan bekövetkező összeomlására számítva Nyugaton telepedtek le, várva a pillanatot, amikor elhagyhatják berlini, prágai és párizsi menedékhelyeiket, és diadalmasan térhetnek vissza hazájukba. De ahogy a vörösök egyre szorosabbra fűzték a hatalmukat, ezek az emigránsok azzal a dilemmával szembesültek, hogy meg kell-e békélniük ellenségeikkel, vagy el kell-e fogadniuk a száműzetés magányát.
Az 1920-as évek elején az emigránsok közül néhányan az ellenállás megszüntetése mellett kezdtek érvelni, arra hivatkozva, hogy az orosz nemzet és állam csak akkor menthető meg, ha a szovjet hatalommal szembeni ellenállás véget ér. A smenovekhovstvo („változó útjelzők”) mozgalom felszólította az emigránsokat, hogy béküljenek meg a szovjet rendszerrel. A mozgalom, amely nevét a polgárháborúban a fehérek oldalán harcoló fiatal emigráns értelmiségiek által írt cikkgyűjteményről kapta, a bolsevikellenes harc befejezésére, az októberi forradalom orosz nemzeti forradalomként való elfogadására és az emigránsok visszatérésére szólított fel, hogy segítsenek Oroszország újjáépítésében.
A Coming to Terms with the Soviet Regime című könyv a szmenovekovsztvo mozgalom felemelkedését követi nyomon az emigránsok és az Oroszországban maradt bolsevikellenes értelmiségiek körében. Az első átfogó tanulmány erről a sokáig figyelmen kívül hagyott és kritikus témáról szélesíti az orosz értelmiségről alkotott képünket, és új megvilágításba helyezi az emigráns közösségnek a hazájukban működő szellemi és politikai erőkhöz való viszonyát. Hardeman tanulmánya, amely különösen érdekes az orosz emigráció és az orosz értelmiség történészei számára, érzékeny esettanulmányként is szolgál arról, hogyan küzdöttek a férfiak és nők a bolsevikok győzelmének feldolgozásáért.