Before Sufism
Christopher Melchert az iszlám lemondó jámborság (zuhd) historizálását javasolja. Ahogy a hódítás időszaka az i.
e. nyolcadik század elején véget ért, a lemondó hívők elindultak, hogy fenntartsák a világi kényelem megvetését és a nagyobb ügy iránti hűséget, amely a hetedik században jellemezte a muszlimok közösségét. A harcmezőn való vakmerő veszélyeztetés helyett az eljövendő Utolsó Ítélettől való intenzív félelmet ápolták.
Éjszakákat töltöttek sírással, a Korán recitálásával és szupererogatív rituális imák végzésével. A túlvilágiasságot olyan mértékben hangsúlyozták, hogy az e világbeli jócselekedeteket minimálisra csökkentették.
Aztán a meghódított népek adózásának csökkenése és az iszlámra való áttérés egyre kevésbé tette lehetővé, hogy a legtöbb muszlim ilyen rendszert tartson fenn. A szakmai differenciálódás is egyre több kritikát váltott ki a megszorításokkal szemben.
Végül a kilencedik század végén kialakult a szufizmus egy olyan formája, amely befogadta azokat, akik hajlandóak és képesek voltak idejük nagy részét vallásos áhítattal tölteni, azokat, akik hajlandóak és képesek voltak idejüket más vallási tevékenységekkel, például a joggal és a hadíszokkal tölteni, és azokat, akik egyikre sem voltak hajlandóak vagy nem voltak képesek.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)