Olvasói vélemények
Összegzés:Acemoglu és Robinson „A keskeny folyosó” című könyve az állam és a civil társadalom közötti erőegyensúlyt tárgyalja, amely elengedhetetlen a nemzetek sikeréhez. A könyv korábbi munkájuk, a „Why Nations Fail” (Miért buknak el a nemzetek) témáit dolgozza fel, és arra összpontosít, hogy a befogadó intézmények és a politika döntő fontosságúak a jólét szempontjából. Míg számos kritika dicséri a meglátásokat és az alapos elemzést, néhány kritika a szószátyárságra, bizonyos keretek mélységének hiányára és néhány történelmi elfogultságra hívja fel a figyelmet.
Előnyök:Sok olvasó értékeli a könyv éleslátó elemzését és az állam és a társadalom közötti kapcsolat megértését szolgáló átfogó keretet. Dicsérik magával ragadó esettanulmányaiért, a Vörös Királynő elméletéért és a kortárs politikai viták szempontjából való relevanciájáért. Az írást ösztönzőnek és elgondolkodtatónak tartják, így a politológia és a kormányzás iránt érdeklődők számára ajánlott olvasmány.
Hátrányok:A kritikusok megemlítik, hogy a könyv a szükségesnél terjedelmesebb és hosszabb lehet, ami időnként megnehezítheti az olvasást. Egyesek szerint hiányzik belőle a részletes játékelméleti keret, és figyelmen kívül hagyja a jelentős történelmi hatásokat, például a kereszténység szerepét a nyugati fejlődésben. További panaszok közé tartozik az esettanulmányok példáinak vélt elfogultsága, valamint az, hogy egyes olvasók számára kihívást jelent az anyaggal való foglalkozás.
(78 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Narrow Corridor: States, Societies, and the Fate of Liberty
Könyv tartalma:
"Miért olyan nehéz a liberális demokrácia fejlesztése és fenntartása? A témával kapcsolatos legújabb munkák közül a legjobbak egy figyelemre méltó tudós párostól, Daron Acemoglutól és James A. Robinsontól származnak. Legújabb könyvükben, A szűk folyosó címűben nagyszerű éleslátással válaszoltak erre a kérdésre."" -Fareed Zakaria, The Washington Post
A Why Nations Fail című nemzetközi bestseller szerzőitől egy döntő fontosságú új, nagyszabású keretrendszer, amely választ ad arra a kérdésre, hogy a szabadság miért virágzik egyes államokban, de miért bukik el autoriter vagy anarchikus berendezkedésbe másokban - és megmagyarázza, hogyan virágozhat tovább az új fenyegetések ellenére.
Daron Acemoglu és James A. Robinson a Miért buknak el a nemzetek című könyvében azt állította, hogy az országok felemelkedése és bukása nem a kultúra, a földrajz vagy a véletlen, hanem az intézményeik ereje alapján történik. Új könyvükben új elméletet alkotnak a szabadságról és annak eléréséről, rengeteg bizonyítékot merítve mind az aktuális ügyekből, mind a világtörténelem különböző szálaiból.
A szabadság aligha a dolgok "természetes" rendje. A legtöbb helyen és a legtöbb időben az erősek uralkodtak a gyengék felett, és az emberi szabadságot erőszakkal vagy a szokások és normák által elnyomták. Vagy az államok voltak túl gyengék ahhoz, hogy megvédjék az egyéneket ezektől a fenyegetésektől, vagy az államok voltak túl erősek ahhoz, hogy az emberek megvédjék magukat az önkényuralomtól. A szabadság csak akkor jön létre, ha az állam és a társadalom között kényes és bizonytalan egyensúlyt találnak.
Létezik egy nyugati mítosz, miszerint a politikai szabadság egy tartós konstrukció, amelyhez a "felvilágosodás" folyamatával jutottunk el. A szerzők szerint ez a statikus szemlélet egy fantázia. A valóságban a szabadsághoz vezető folyosó keskeny, és csak az állam és a társadalom közötti alapvető és szüntelen küzdelem révén marad nyitva: A szerzők az amerikai polgárjogi mozgalom, Európa korai és legújabb kori történelme, a zapotec civilizáció i. e. 500 körül, valamint Lagosnak a korrupció felszámolására és a kormányzati elszámoltathatóság bevezetésére tett erőfeszítései alapján szemléltetik, hogy mi kell ahhoz, hogy a folyosón belülre kerüljünk és ott is maradjunk. De megvizsgálják a kínai birodalmi történelmet, a csendes-óceáni gyarmatosítást, India kasztrendszerét, Szaúd-Arábia fojtogató normaketrecét, valamint számos latin-amerikai és afrikai nemzet "papírleviatánját" is, hogy megmutassák, hogyan sodródhatnak el az országok ettől, és elmagyarázzák azokat a visszacsatolásokat, amelyek megnehezítik a szabadság elérését.
Ma a sorsfordító destabilizáció időszakát éljük. Nagyobb szükségünk van a szabadságra, mint valaha, ugyanakkor a szabadsághoz vezető folyosó egyre szűkebb és alattomosabb. A fenyegető veszélyt nem "csak" politikai szabadságunk elvesztése jelenti, bármennyire is komor ez önmagában.
Ez egyben a szabadságtól kritikusan függő jólét és biztonság szétesését is jelenti. A szabadság folyosójának ellentéte a romláshoz vezető út.
