Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Recovering the Radical Promise of Superheroes: Un/Making Worlds
A szuperhősök jelentésalkotása a küzdelem helyszíne. A szuperhősök (úgy gondoljuk, hogy) megzavarják a határokat és a világ látásának és létezésének normatív módjait. A szuperhősnarratívák (úgy gondolják, hogy) a valós világ alternatív elképzeléseit reprezentálják, és ezáltal inspirálják őket. A szuperhős műfaj (úgy gondolják, hogy) a radikális vagy progresszív eszmék tárháza. A szuperhősök világában és azon túl is sokat emlegetik a műfaj utópisztikus és disztópikus tájait, queer identitásjátékát és átalakuló testeit, de nem lehet, hogy a műfaj túlzó normatív keretezése vagy reprezentációja inkább arra szolgál, hogy elnémítsa, mintsem kifejezze főhőseinek radikális ígéretét? Miért tűnnek bizonyos kategóriák érinthetetlennek, amikor az egyébként határtalan és gyakran szélsőséges átalakulással - emberből gép, emberből állat, emberből isten - állnak szemben? Miért nem képes ez a spekulatív műfaj rendszeresen teljes mértékben spekulálni más világokról és az azokban való létezés módjairól? Minden nonkonformitásuk ellenére a szuperhős-történetek nem felelnek meg a radikális műfaj eszméjének, sem megjelenésükben, sem hangulatukban, sem hangvételükben. A mainstream amerikai szuperhős-műfaj és az azt körülvevő diskurzusok az ellentétes ideológiák elképesztően zökkenőmentes történetét mesélik el és teszik lehetővé. De hogyan?
A Recovering the Radical Promise of Superheroes: Un/Making Worlds egy spekulatív válasz, amely nem annyira a műfaji jelentésvadászatot, mint inkább a műfaj jelentésvilágán való utazást mutatja be. A szuperhősök jelentésképzési gyakorlatának újragondolása lehetővé teszi a műfaj és főszereplőinek kreatív, formai és ideológiai feltételeiről való gondolkodás és azok leírásának egy sajátos módját, amely eltávolodik a bináris felosztástól, előtérbe helyezi a szuperhősök jelentésének hivatalos és nem hivatalos szereplői közötti - gyakran láthatatlan, kellemetlen, sőt ellenséges - szinergia gondolatát, és újragondolja az ismert kérdéseket: Milyen jelentéseket szülnek a szuperhős-szövegek? Hogyan jön létre ez a jelentés? Kik és milyen feltételek mellett? Milyen folyamatok és gyakorlatok tájékoztatják, szabályozzák és terjesztik a szuperhősök jelentését? Végül pedig a szuperhősnarratívák egy új kérdést vetnek fel: Hogyan képzelhetnénk el újra a szuperhősök szereplőit, felületeit és tereit? A kirekesztett és marginalizált szuperhősrajongók tapasztalatait és gyakorlatait középpontba állítva a Recovering the Radical Promise of Superheroes (A szuperhősök radikális ígérete) című könyv feltárja, hogy a műfaj jelentése nem rögzül egyik vagy másik helyen, sem a hivatalos alkotókban, sem a rajongókban, sem a "fekete-fehér" konzervativizmusban, sem a progresszív lehetőségek "szivárványában". Még csak nem is valahol a kettő között helyezkedik el; ehelyett inkább úgy kell elképzelni, mint a hatalmi rendszerek által alátámasztott, antagonisztikus, folyamatban lévő jelentéshálózatot.
Ellen Kirkpatrick Észak-Írországban élő, kultúratudományból doktorált író-aktivista. Munkáiban az aktivizmusról, a popkultúráról, a rajongói kultúrákról és a történetmesélés átalakító erejéről ír. Számos tudományos folyóiratban és médiumban publikált, írásai és munkái megtalálhatók a The Break oldalon és a Twitteren @elk_dash.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)