A tanú

Olvasói vélemények

Grace Livingston Hill „A tanú” című könyve egy lenyűgöző keresztény fikciós elbeszélés, amely a hit, a megváltás és a kapcsolatok bonyolult témáit járja körül egy főiskolai környezetben. Ügyesen párhuzamba állítja István és Pál bibliai történetét, mély karakterfejlődéssel és magával ragadó cselekménnyel, amely társadalmi igazságossági kérdéseket és személyes átalakulást is magában foglal.

Az olvasók értékelik a szívből jövő történetet, az erős jellemfejlődést, valamint a hit és a szeretet egészséges, felemelő témáit. Az írói stílus, bár archaikus, mégis elbűvölőnek tűnik, és hozzájárul a könyv általános nosztalgikus hangulatához. Az elbeszélés társadalmi igazságosságra, személyes fejlődésre és spiritualitásra helyezett hangsúlya sokakkal jól rezonál, így egyszerre lebilincselő és elgondolkodtató olvasmány.

Egyes olvasók a történet elejét lassúnak és a nyelvezetet kissé elavultnak találják, ami a teljes elköteleződéshez extra erőfeszítést igényelhet. A cselekményben időnként említésre kerül a „kempingszerűség” is, ami egyesek számára ronthatja az általános élményt. A jó és a gonosz elleni küzdelem kiszámítható elemei talán nem tetszenek azoknak, akik összetett történetmesélést keresnek.

(234 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Witness

Könyv tartalma:

Grace Livingston Hill (1865. április 16. - 1947. február 23.) 20. század eleji regényírónő, aki valódi nevén és Marcia Macdonald álnéven is írt. Több mint 100 regényt és számos novellát írt. Szereplői legtöbbször fiatal keresztény nők voltak, vagy a történet keretein belül kereszténnyé váltak.

Hill írói karrierje gyermekként kezdődött az 1870-es években, amikor nagynénje hetente megjelenő gyermekkiadványába, a The Pansy című lapba írt novellákat. Első könyv formájában kinyomtatott története a The Esselstynes volt, amelyet 1877-ben adott ki a D. Lothrop & Company "Mother's Boys and Girls Library" című kiadványának részeként.

Az A Chautauqua Idyl, az első könyve fiatal felnőttként 1887-ben íródott, hogy elegendő pénzt keressen a floridai otthonából a New York állambeli Chautauquában megrendezett nyári Chautauqua-összejövetelre tett családi utazásra. A virágok, a fa és az állatok által tartott Chautauqua-összejövetel illusztrált allegóriája időben megjelent, hogy azon a nyáron eladásra kínálják, és elegendő bevételt hozott ahhoz, hogy a család elutazhasson oda. Az 1890-es évek elején több, a családjával közösen írt könyv következett, valamint egyetlen gyermekkönyve, az Egy kis szolga.

A pénzhiány gyakran motiválta, különösen azután, hogy első férje halála után két kisgyermekkel és az írásból származó jövedelmén kívül mással nem rendelkezett. Hill apjának halála után kevesebb mint egy évvel később édesanyja költözött hozzá. Ez arra ösztönözte Hillt, hogy gyakrabban írjon. A második férjével, a nála 15 évvel fiatalabb egyházi orgonistával, Flavius Josephus Lutzcal kötött, tíz évig tartó sikertelen házassága alatt és után is folytatta az írást, hogy eltartsa gyermekeit és édesanyját. Miután 1914 májusában elváltak útjaik, már nem használta a Lutz vezetéknevet.

Bár számos korábbi regénye kifejezetten hittérítő célzatú volt, Hill kiadói gyakran eltávolították a vallási témákra való nyílt utalásokat. Miután kiadói felismerték könyveinek népszerűségét, a vallási témákra való utalások megmaradhattak, bár később módosította írói stílusát, hogy a világiasabb közönségnek is kedvezzen. Az utolsó Grace Livingston Hill-könyvet, a Mary Arden címűt lánya, Ruth Hill Munce fejezte be, Ruth Livingston Hill néven írta, és 1948-ban jelent meg. (wikipedia.org)