Értékelés:
Raymond Smullyan „A tao hallgat” című könyve vegyes kritikákat kapott. Az olvasók értékelik humorát, szellemességét és a taoizmusba való betekintését, és a keleti gondolkodás örömteli és magával ragadó felfedezésének ismerik el. Ugyanakkor kritikák merülnek fel a formális érvelés hiánya, az esetenként esetlen megfogalmazás és a tipográfiai hibák miatt. Egyes olvasók szerint a könyv összefüggéstelen vagy túlzottan intellektuális, míg mások szerint a taoista filozófia feltárása nem elég mélyreható.
Előnyök:⬤ Vidám és szórakoztató írói stílus
⬤ Éleslátó perspektívákat kínál a taoizmusról
⬤ Paradoxonokkal és humorral köti le az olvasót
⬤ Olvasmányos és hozzáférhető a taoizmust nem ismerők számára
⬤ Személyes kinyilatkoztatásokat nyújt az érzékelésről és a valóságról.
⬤ Időnként tipográfiai hibák és esetlen megfogalmazás
⬤ Egyesek szerint hiányzik a koherens érvelés és a filozófiai feltárás mélysége
⬤ Néhányan úgy találták, hogy az írás összefüggéstelen vagy nehezen követhető
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy túlságosan igyekszik okosnak vagy ezoterikusnak lenni.
(51 olvasói vélemény alapján)
The Tao Is Silent
A Tao hallgat Raymond Smullyan elbűvölő és szeszélyes útmutatója a keleti filozófia jelentőségéről és értékéről a nyugati ember számára.
„Számomra - írja Smullyan - a taoizmus a belső nyugalom állapotát jelenti, amely intenzív esztétikai tudatossággal párosul. Egyedül egyik sem megfelelő; a pusztán passzív derű eléggé unalmas, és a szorongó tudatosság nem túl vonzó.”.
Ez több, mint egy kínai filozófiáról szóló könyv. A taoizmus által ihletett gondolatok sorozata, amely az életről általánosságban szólva sokféle témát tárgyal. Smullyan úgy látja a taoistát, mint „aki nem annyira azt keresi, amije nincs, hanem azt élvezi, amije van”.
Az olvasókat elbűvöli és inspirálja ez a szellemes, kifinomult, mégis mélyen vallásos szerző, akár a kertészkedésről, akár a kutyákról, akár a szunyókálás művészetéről, akár az embernek álmodó számítógépekről beszél.
