A társadalmi hatalom forrásai

Olvasói vélemények

A könyv változatos kritikákat kapott, kiemelve a kínai költészet kiváló fordításait és a nyugati civilizáció mélyreható történelmi elemzését. Az olvasók nagyra értékelik a társadalmi hatalom és a társadalmak fejlődésének átgondolt vizsgálatát, bár a kivitelezéssel és a tartalom egyes aspektusaival kapcsolatban vegyes vélemények fogalmazódtak meg.

A könyv kivételes kínai versfordításokat tartalmaz, különösen az „Ismét átkelés a déli tavon” címűt, és dicsérik a nyugati civilizáció fejlődésének részletes és éleslátó elemzéséért. Az olvasók értékelik a társadalmi hatalmi dinamikák mélyreható feltárását és a lebilincselő őstörténeti tartalmat.

Egyes olvasók úgy érzik, hogy a könyv előadásmódján lehetne javítani, a kritika a kivitelezésre és a szerkezetre irányul. Felmerül, hogy bár a tartalom gazdag, a történelmi beszámolók vagy az elméleti viták tekintetében nem teljes mértékben felel meg minden elvárásnak.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Sources of Social Power

Könyv tartalma:

Az emberi társadalmak hatalmának négy forrását - ideológiai, gazdasági, katonai és politikai - megkülönböztetve A társadalmi hatalom forrásai nyomon követi ezek összefüggéseit az emberi történelem során. Ebben az első kötetben Michael Mann a neolitikumtól kezdve az ókori közel-keleti civilizációkon, a klasszikus mediterrán koron és a középkori Európán át egészen az ipari forradalom előtti Angliáig vizsgálja az ezen elemek közötti kölcsönhatásokat.

Magyarázatot ad az állam és a társadalmi rétegződés kialakulására; a városállamokra, a militarista birodalmakra és a közöttük fennálló tartós kölcsönhatásokra; a világmegváltó vallásokra; valamint a középkori és kora újkori Európa sajátos dinamizmusára. Végül általánosítással zárul az általános társadalmi fejlődés természetéről, a társadalmi kohézió különböző formáiról, valamint az osztályok és az osztályharc szerepéről a történelemben.

Az először 1986-ban megjelent 1. kötet új kiadása a szerző új előszavát tartalmazza, amely a mű hatását és örökségét vizsgálja.