Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Debugging the Link Between Social Theory and Social Insects
A tizenkilencedik és a huszadik század elején a természet- és társadalomtudósok elkezdtek bizonyos rovarokat az emberi társadalmi szervezethez hasonlítani. Az entomológusok elmélete szerint a társas rovarok - mint például a hangyák, méhek, darazsak és termeszek - magasan specializált, hierarchikus munkamegosztásba szerveződnek.
Egy kifejezetten emberi szókincset használva, amely az akkori uralkodó társadalmi struktúrát tükrözte, a rovarokat királynőként, munkásként és katonaként írták le, és viselkedésüket olyan szavakkal kategorizálták, mint a házasság, a rabszolgaság, a földművelés és a gyárak. Ugyanakkor az emberi szervezet modelljének kidolgozásán dolgozó szociológusok az embereket a rovarokhoz hasonlították, ugyanarra a feltevésre támaszkodva, hogy az emberek hierarchikusan rendeződnek. A Debugging the Link between Social Theory and Social Insects című könyvében Diane M.
Rodgers elmagyarázza, hogyan erősítették egymást ezek az együttkonstruált elméletek, és hogyan naturalizálták a fajról, osztályról és nemről alkotott nyugati elképzeléseket, ahogy azok a populáris kultúrában és a tudományos világban előtérbe kerültek.
A társadalmi rovarok szimbolikájának kutatására korábban még nem alkalmazott kritikai tudománytudományi perspektívát alkalmazva Rodgers megkísérli "lebontani" ezt az elméleti együttkonstruálást. Elegendő háttérinformációt nyújt az entomológiában járatlan olvasók számára is -- beleértve a társadalmi rovarok kutatásában és tárgyalásában használt kifejezések, különösen a rovarok szocialitási skálájának alapos magyarázatát.
A rovarok szocialitásának egész előfeltevése a magas/alacsony civilizációs normák domináns értelmezésétől függ - különösen a speciális munkamegosztás és hierarchia tételei -, olyan összehasonlításoktól, amelyek a jelek szerint a tizenkilencedik századi gyarmati gondolkodásból származnak. Ezeket az elméleteket történelmi és kultúrák közötti kontextusba helyezve Rodgers elmagyarázza, hogy a hierarchikus elképzelések miért kaptak kiemelt szerepet, annak ellenére, hogy a szakirodalomban ellentétes elméletek is léteztek, és hogyan eredményeztek egy gátló szókincset, amely inkább a metaforákra, mint a leírásra támaszkodik. Rodgers szerint az ilyen elemzésre azért van szükség, mert mind az újonnan javasolt tudományos modellekre, mind az emberi társadalmi struktúrák jövőbeli változásaira fényt derít.
A kortárs tudósok elkezdték megkérdőjelezni a rovarok társadalmi szerveződésének hagyományos felfogását, és új interdiszciplináris modelleket javasolnak, amelyek a rovarok és az emberek társadalmi szerveződéséről szóló elképzeléseket számítógépes technológiákkal kombinálják. A régi modellek kialakulásának alapos megértése nélkül a maradék nyelvezet és a beágyazott feltételezések megmaradhatnak, és továbbra is erősíthetik a hierarchikus társadalmi konstrukciókat. Ez az izgalmas interdiszciplináris könyv fontos hozzájárulás a tudomány és a szociológia történetéhez -- és jövőjéhez --.