A tartós feszültség: A kapitalizmus és az erkölcsi rend

Olvasói vélemények

A könyv a politikai és gazdasági gondolkodás alapos és tudományos igényű feltárását nyújtja, különösen a jelenlegi amerikai politika összefüggésében. Különböző történelmi és filozófiai szempontokra támaszkodva kritikusan elemzi a kapitalizmust, a szocializmust és a sikerükhöz szükséges erkölcsi alapokat.

A könyvet dicsérik alapos kutatásaiért, tudományos hangvételéért és az összetett fogalmak tisztázásának képességéért. Kerüli az érzelmi nyelvezetet, és átfogó elemzést nyújt olyan kulcsfigurákról, mint Schumpeter, Marx és Hayek. Az olvasók nagyra értékelik a szerző azon képességét, hogy a kapitalizmus és annak erkölcsi alapjainak többféle nézőpontját képes bemutatni, ami értékes forrássá teszi a kortárs politikai dinamika megértéséhez.

Egyes olvasók úgy érzik, hogy a könyv tudományos jellege miatt kevésbé vonzó az alkalmi olvasók számára, inkább hasonlít egy tankönyvre, mint egy regényre. Ráadásul az elemzés mélysége nyitott elmét és elmélkedő megközelítést igényel, ami nem biztos, hogy tetszeni fog azoknak, akik könnyedebb olvasmányt keresnek. Vannak olyan megjegyzések is, amelyek a fényképek hiányára és egyes tárgyalt témák bonyolultságára vonatkoznak.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Enduring Tension: Capitalism and the Moral Order

Könyv tartalma:

A nyugati civilizáció olyan kapitalizmust alakított ki, amely világméretű bőségszarut teremtett, de kevés hálás haszonélvezőt hozott létre. A piac teremtő rombolása és az individualista autonómia valójában a kapitalizmus legitimitásának kihívásává vált. Még egy olyan érzékeny ember, mint Ferenc pápa is „alapvető terrorizmusnak nevezte a kapitalizmus »határtalan« szabadságát az egész emberiség ellen”. A rokonszenves gazdaságtörténész, Joseph Schumpeter fél évszázaddal korábban már felismerte a kapitalizmus „omladozó falait”, és megjósolta a közelgő civilizációs összeomlást.

A kapitalizmus ma csak abban a formában él tovább, amit Schumpeter klasszikusa, a Kapitalizmus, szocializmus és demokrácia „megbilincselt” formájának nevezett, olyan bürokratikus szabályozások által béklyózva, amelyek akadályozzák a termelékenységet, súlyosbítják a problémákat, amelyek megoldására tervezték őket, és feloldják a kapitalista civilizáció kreativitását és erkölcsi legitimitását megalapozó erkölcsi struktúrát. Az ezekre a kihívásokra adott válasznak azzal kell kezdődnie, hogy a kapitalizmus meghatározó szerzője, Karl Marx pontosan meghatározza a kapitalizmus feudalizmusban gyökerező gyökereit és ennek a történelmi örökségnek a következményeit, elsősorban azt, amit Walter Lippmann Rousseau „keresztény eretnekségeként” azonosított. Ez a forradalom az égi tökéletességet földi, teljesíthetetlen igényekké alakította át, és abban csúcsosodott ki, amit F. A. Hayek „babonának” tartott, hogy a tudomány racionalizálni tudja a piacokat a társadalmi tökéletesség elérése érdekében.

E kapitalista rejtély megfejtéséhez azonosítjuk a zűrzavar történelmi gyökereit, áttekintjük az alternatív racionalizált megoldásokat, és egy John Locke által inspirált pluralista legitimációs szintézist nyújtunk, amely a szabadság és a hagyomány erkölcsi állványzatát elégségesnek tartja a falak megtartásához és a kapitalista civilizáció legjobbjainak megőrzéséhez.