A tavasz jó, zöld aranya: A szigeti márványpillangó természetvédelmi szociológiája

Eredeti címe:

The Good, Green Gold of Spring: A Conservation Sociology of the Island Marble Butterfly

Könyv tartalma:

Ez a könyv a szigetközi márványos pillangó (IMB) védelmének esettanulmányát mutatja be környezetszociológiai szempontból. A tanulmány kvalitatív módszereket alkalmazva magyarázza a faj kihalástól való megóvásán együtt dolgozó érdekeltek együttműködésének különböző társadalmi összetevőit. Az 1998-ban újra felfedezett, majdnem egy évszázadon át kihaltnak vélt IMB kizárólag a San Juan-szigeteken (WA) él, ahol a tudósok, helyi természetvédők, kormányzati alkalmazottak és nonprofit szervezetek erőfeszítései révén a faj fennmaradt, sőt, még a veszélyeztetett fajokról szóló törvényben is szerepel. Ezen és sok más okból kifolyólag az IMB egy olyan eset, amely bizonyos szempontból lenyűgöző a maga sajátosságai miatt, más szempontból pedig jelzi a természetvédelmi munka általánosabb tendenciáit a biológiai sokféleség gyors globális csökkenésének korában.

A tanulmányból kitűnik a felhívás a szociológiai kutatások fokozására, amelyek a természetvédelmi gyakorlat számára hasznos ismeretekkel járulnak hozzá, vagy amit a könyv "természetvédelmi szociológiának" nevez. A könyv áttekinti az e téren meglévő szakirodalmat, és keretet ad a természetvédelmi szociológia kutatásának, elméletének és alkalmazásának felépítéséhez. Ahogyan az IMB természetvédelem társadalmi összetevői feltárásra kerülnek, úgy a természetvédelmi szociológia összetevői is. A könyv leírja az IMB érdekeltjei között versengő normákat és hiedelmeket, bemutatva a természetvédelmi szociológia képességét a természetvédelmi munka társadalmi jelenségeinek leírására és értelmezésére; feltárja a hatalmi dinamikát az együttműködésben, szociológiai elméletet használva az IMB-védelem jelentős eseményeinek értelmezésére; és elemzi az idő jelentőségét az IMB-védelemben, miközben javaslatokat tesz a szociológiai perspektívákon alapuló alkalmazott természetvédelmi munkára.

A könyv három fő célt valósít meg. Először is, beszámol a szigeti márványlepke védelmének részleteiről és eseményeiről. Másodszor, meghatározza, pozícionálja és fejleszti a természetvédelmi szociológiát. Harmadszor, eredeti kutatásokat mutat be a természetvédelmi szociológia területén, ami a fajmegőrzés társadalmi összetevőinek összetettségébe való mély betekintést eredményez.