Értékelés:
Jodi Halpern „From Detached Concern to Empathy: Humanizing Medical Practice” című könyvét dicsérik az orvosi gyakorlatban való empátiával kapcsolatos meglátásaiért, hangsúlyozva az érzelmi és intellektuális egyensúly fontosságát az egészségügyi ellátásban. Míg sok kritikus értékes forrásnak tartja a könyvet a beteg-ellátó kapcsolatok jobb megértése és az általános orvosi gyakorlat javítása szempontjából, néhány olvasónak nehézséget okoz a könyv összetettsége és a szakzsargon túlzottnak vélt használata.
Előnyök:⬤ Mély betekintést nyújt az empátiába és az orvosi gyakorlat humanizálásába.
⬤ Megközelíthető írásmód, amely kerüli a túlzott szakzsargont.
⬤ Integrálja a filozófiát a gyakorlati meglátásokkal a jobb betegellátás érdekében.
⬤ Alapvető olvasmányként ajánlott az egészségügyi szakemberek, oktatók és hallgatók számára.
⬤ Arra ösztönöz, hogy a betegekre ne csak tárgyként tekintsünk, és együttérzőbb megközelítést támogat.
⬤ Néhány olvasó számára a kezdeti fejezetek nehezen érthetőek, mivel úgy érezték, hogy a szaknyelv és a filozófiai hivatkozások túlterhelik őket.
⬤ Kritika a szerző által használt szakzsargonnal és a világos definíciók hiányával kapcsolatban.
⬤ Néhány recenzens a könyv régóta tartó fennállása ellenére is hiányolta a kortárs gyakorlati alkalmazást.
(6 olvasói vélemény alapján)
From Detached Concern to Empathy: Humanizing Medical Practice
Az orvosok felismerik a betegek érzelmeinek fontosságát a gyógyításban, mégis úgy vélik, hogy saját érzelmi reakcióik az objektivitásukban hibát jelentenek. A betegek arra panaszkodnak, hogy az orvosok túlságosan távolságtartóak. Halpern azt állítja, hogy az orvosok a betegekkel való együttérzéssel, nem pedig a távolságtartással tudnak a legjobban segíteni nekik. Mégsem létezik egységes nézet arról, hogy pontosan mit is foglal magában a klinikai empátia. Ez a könyv megkérdőjelezi azt a hagyományos feltevést, hogy az empátia vagy tisztán intellektuális, vagy az együttérzés kifejeződése. Sok orvos szerint a szimpátia a betegekkel való túlzott azonosulást jelenti, ami veszélyezteti az objektivitást és a beteg autonómiájának tiszteletben tartását.
Hogyan használhatják az orvosok az empátiát a betegek diagnosztizálásában és kezelésében anélkül, hogy veszélyeztetnék az objektivitást vagy kivetítenék értékeiket a betegekre? Jodi Halpern pszichiáter, orvosi etikus és filozófus úttörő módon mutatja be az érzelmi érvelést mint a klinikai empátia lényegét. Azt állítja, hogy az empátia nem alapulhat a független érvelésen, mert érzelmi készségeket foglal magában, beleértve a másik személy képeire való asszociációt és a másik személy hangulatváltásainak spontán követését. Ugyanakkor azt állítja, hogy ezeknek az érzelmi kapcsolatoknak nem kell a betegekkel való túlzott azonosuláshoz vagy a racionalitás egyéb hibáihoz vezetniük, hanem inkább olyan módon tájékoztathatják az orvosi ítéleteket, ahogyan a független gondolkodás nem képes. Ez a könyv a reflektív orvosok és a józan ítélőképességű betegek számára útravalót nyújt az orvosi gyakorlatban az empátia ápolásához. A szélesebb közönség számára egy alapvető emberi kérdéssel foglalkozik: hogyan vezethetnek az egyik ember érzelmei egy másik ember érzéseinek megértéséhez?
Jodi Halpern az empátia fogalmának filozófiai alapjainak tudományos és meggyőző kifejtését joggal tekinthetjük az empátia témájának tudományos megértését elősegítő alapvető munkának, és segítséget nyújt az orvosok számára e készség átadására szolgáló szilárd képzési és értékelési módszerek kidolgozásához. - Sharon K. Hull, MD JAMA.
Ezt a könyvet nem kézikönyvként ajánlom, hanem életbevágóan fontos emlékeztetőnek arra, hogy hogyan kellene lennie a dolgoknak, valamint éleslátó és filozófiailag tanulságos elemzésnek arra vonatkozóan, hogy valószínűleg hogyan is állnak a dolgok a legszerencsésebb betegek esetében a praxisunkban és a kórházakban. - Philip Berry, British Medical Journal.
Ez egy gyönyörűen megírt és szépen érvelő könyv. Jodi Halpern orvos-etikus az egyik legszebb leírást készíti a pszichiátria előretöréséről a betegek empatikus bevonása felé. A pszichiátria és az etika összefonódása nem könnyű feladat. Halpern kezében azonban a formális kutatás, a filozófiai modellezés és az egyenes beszéd keveréke megmutatja, milyen szépen működik együtt a pszichiátria és az etika. - Philip Candilis, Dr. Philip Candilis, Pszichiátriai szolgáltatások.
Ez egy fontos könyv. Azoknak az orvosoknak és az orvosi karok tagjainak ajánlom, akik számára fontos a tárgya. Komoly esszé a szubjektivitásról, egy olyan témáról, amelyről az elkövetkező években még többet fogunk hallani. Megérdemli az olvasás munkáját. - Dr. Eric Cassell, The New England Journal of Medicine.
Ez a szép kötet az orvostudomány egy mély igazságát rögzíti: amilyen mértékben megérint bennünket a pácienseink szenvedése, olyan mértékben tudunk jobban segíteni rajtuk. A proteomika és a genomika kora az "objektív valóság" kora, a beteg számára azonban minden az emberséges, empatikus gondoskodásról szól. Halpern ebben a tudományos igényű és remekül olvasható kötetben megmutatja, hogy az empátia az orvos számára is ugyanolyan döntő fontosságú, és e nélkül a gyógyítás nem kezdődhet el. Ez a könyv kötelező olvasmány mindazoknak, akik érdeklődnek az orvosi gyakorlat iránt. - Dr. Abraham Verghese, a KŐVÁGÁS KŐVÁGÁS szerzője, a Stanford Egyetem orvosprofesszora.