Olvasói vélemények
Összegzés:Deb Vanasse „A tenger üvöltése” című könyve az alaszkai Pribilof-szigetek szőrmefóka-populációjával kapcsolatos történelmi konfliktust tárja fel, kiemelve Henry Wood Elliott erőfeszítéseit a fókák megmentéséért a különböző nagyhatalmú szervezetek kapzsisága és árulása közepette. A kaland, a filozófia és a vadvilág védelmének témái összefonódnak.
Előnyök:Alaposan kutatott és lebilincselő, magával ragadó történetmeséléssel. Felvilágosító betekintést nyújt egy kevésbé ismert történelmi eseménybe, egyensúlyt teremt a kaland és a mély filozófiai témák között. Az erős karakterek ábrázolása és az élénk írás fokozza az olvasás élményét. Sokan ajánlják a vadgazdálkodással foglalkozók számára nélkülözhetetlen olvasmányként.
Hátrányok:A fókák időnkénti antropomorfizálása és néhány spekulatív találgatás, amelyek a szigorú történelmi pontosságtól elvonatkoztathatnak. Néhány olvasó hátrányként említette a térképek és fényképek hiányát.
(5 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Roar of the Sea: Treachery, Obsession, and Alaska's Most Valuable Wildlife
Könyv tartalma:
Egy kalózokkal, szőrmés fókákkal, egymással versengő kormányokkal és háború közeli helyzetekkel foglalkozó, árulásról és megszállottságról szóló, vadregényes elbeszélés.
"A tenger üvöltésében (Deb Vanasse) lendületesen és drámai hatásfokkal ír, Elliott kitartó keresztes hadjáratának elbeszélését úgy rekonstruálja, hogy az olvasót visszarepíti a kakofónikus fókakikötőkbe, a fókahajók véres, zsírral nyálkás fedélzetére és a nemzet fővárosának elegáns tárgyalótermeibe. Vanasse a 19. század végén és a 20. század elején végzett természetvédelmi munkájáért megérdemelten hívja fel a figyelmet Elliottra, ugyanakkor kijózanító kihívással zárja könyvét: a Pribilof-szigetek fókakikötői most új, ember okozta fenyegetésekkel néznek szembe - és szükségük lenne a 21. századi védőkre.".
-- The Daily Astorian/Coast Weekend
"Most jön a szőrmefóka történetének lenyűgöző, teljes története, amelyben Henry Wood Elliott művész és szószóló szembe kerül a fókakalózok leghíresebbikével, egy Alex MacLean nevű emberrel, valamint egy sor rosszul informált és korrupt üzleti és politikai titánnal. Deb Vanasse, a ma Oregonban élő egykori alaszkai, aki számos korábbi könyv - köztük a Klondike aranylázáról szóló Wealth Woman - szerzője, alapos kutatómunkát végzett, hogy megvilágítsa a történelmi szereplőket, a vadon élő állatok védelméről szóló nemzetközi egyezmény megkötésének nehézségeit és a szerződés mai jelentőségét.".
-- Anchorage Daily News
Több mint egy évszázaddal ezelőtt az alaszkai Bering-tengeren elkövetett árulás kétszer is a háború szélére sodorta a világot. Az USA kanadai hajókat foglalt le, Nagy-Britannia hadihajókat helyezett el, hogy lecsapjon az USA-ra, és az amerikaiak japán kalózokat öltek meg amerikai földön - mindezt az apró Pribilof-szigeteken összezsúfolódott északi szőrmefókák miatt.
A csorda állománya nyolc év alatt 4,7 millióról 940 000-re csökkent, miközben olyan hírhedt tengerészek, mint Alex MacLean (aki Jack London A tengeri farkas című művét ihlette) válogatás nélkül orvvadászkodtak. A fókák védelmére egy valószínűtlen keresztes lovag lépett fel: Henry Wood Elliott, autodidakta művész és természettudós, akit az állatok iránti buzgalma és szeretete arra ösztönzött, hogy minden esély ellenére felvegye a harcot a tenger titánjaival.
A győzelem lehetetlennek tűnt, Elliottnak mégis sikerült lelepleznie a korrupciót, és irányt szabott a modern vadvilág védelmének, amely ma még aktuálisabb, amikor a világ a tömeges kihalással küzd.
A gondosan megírt és kutatott Roar of the Sea (A tenger üvöltése) feltárja annak hihetetlen rejtett történetét, hogy egy magányos, a periférián élő aktivista hogyan győzedelmeskedett a nemzeti kormányokkal és vállalati érdekekkel szemben a vadvilág védelmének nevében.
