Olvasói vélemények
Összegzés:F. LeRon Shults „A teológia posztfundacionalista feladata” című művének recenziói kiemelik a könyv sűrű filozófiai és teológiai elemzését, különösen Wolfhart Pannenberg munkásságáról. A könyv célja, hogy eligazodjon a modern és a posztmodern gondolkodás összetettségében, és egy „posztfundacionalizmusnak” nevezett középutat kínál. Míg az interdiszciplináris teológia kedvelői értékes meglátásokat találnak benne, a szöveg összetettsége kihívást jelenthet a kezdők számára.
Előnyök:⬤ Mély betekintést nyújt a kortárs teológiai és filozófiai párbeszédbe.
⬤ Jelentős hozzájárulást képvisel a posztfundacionalista gondolkodáshoz.
⬤ Értelmesen foglalkozik Pannenberg teológiájával, friss értelmezéseket kínálva.
⬤ Ösztönzi a teológiát a kortárs tudományokkal összekötő interdiszciplináris párbeszédet.
⬤ Szakmai mélységéért és az általános olvasók számára való hozzáférhetőségéért egyaránt dicsérik.
Hátrányok:⬤ A könyv sűrű, és a kezdők vagy alkalmi olvasók számára nehezen követhető.
⬤ Néhány kritikus megjegyezte, hogy a könyv bonyolultsága miatt Pannenberg gondolatainak megértése előzetes ismeretek nélkül kihívást jelenthet.
⬤ Alapos olvasást igényel; nem biztos, hogy alkalmas azoknak, akik a témában könnyed vagy bevezető szöveget keresnek.
(4 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Postfoundationalist Task of Theology: Wolfhart Pannenberg and the New Theological Rationality
Könyv tartalma:
Az utóbbi években Wolfhart Pannenberg teológiai írásai jelentős hatást gyakoroltak.
Pannenberg munkásságát azonban azért is bírálták, mert nem veszi komolyan a racionalitás és az igazság hagyományos felfogásával szembeni posztmodern kihívást. F.
LeRon Shults e kötete amellett érvel, hogy Pannenberg népszerű "foundationalista" olvasata módszertanának félreértelmezése, és megmutatja, hogy valójában Pannenberg megközelítésének strukturális dinamikája jelentős forrásokat kínál a teológia posztfundacionalista feladatához posztmodern kultúránkban. Shults a teológiai racionalitás kialakulóban lévő posztfundacionalista modelljének első átfogó összefoglalásával és értelmezésével kezdi. Ezután újra áttekinti Pannenberg teológiai módszerét, és úgy találja, hogy a német teológus meglepő szövetségesnek bizonyul a posztfundacionalista irányvonalak mentén történő teológiai racionalitás rekonstrukciója érdekében.
Értekezése során Shults megkérdőjelezi azokat a nézeteket, amelyek a jövőt, az értelmet vagy a történelmet tekintik Pannenberg gondolkodásának központi fogalmának, és ehelyett Pannenberg teológiai alapelvének új értelmezését kínálja, amely szerint minden dolgot sub ratione Dei (az Istenhez való viszony szempontja szerint) ért meg és magyaráz meg - ezt az értelmezést maga Pannenberg is támogatja a könyv előszavában. Shults arra is összpontosít, hogy Pannenberg milyen egyedülálló módon kapcsolja össze a filozófiai és a szisztematikus teológiát, és bemutatja, hogy e módszer mögöttes kölcsönösségét hogyan lehet átvinni a hermeneutika és az episztemológia összekapcsolására irányuló posztfundamentális törekvésbe a posztmodern kontextusban.
