A teremtés és a gonosz fennmaradása: Az isteni mindenhatóság zsidó drámája

Olvasói vélemények

Jon Levenson „A teremtés és a gonosz fennmaradása” című írása az isteni mindenhatóság és a gonosz együttélésének fogalmát vizsgálja zsidó teológiai szemszögből. A könyv megkérdőjelezi a teremtésről alkotott hagyományos nézeteket, és azt javasolja, hogy a káosz és a gonosz olyan eredendő erők, amelyekkel Isten megküzd, és nem pusztán a teremtésből hiányzó erők. A könyv részletesen vizsgálja a bibliai témákat, miközben az ókori közel-keleti gondolkodáson belül kontextusba helyezi őket, így gazdag, de összetett olvasmányt nyújt.

A könyvet dicsérik a nehéz teológiai fogalmak éleslátó feltárása, a lebilincselő írásmód, valamint a szerző azon képessége miatt, hogy hatékonyan tud idézni és humort alkalmazni. Az olvasók nagyra értékelik az ószövetségi teológiával való mély elkötelezettségét és a kapcsolati Istenszemlélet bemutatását. A könyv tudományos szempontból szigorú, mégis közérthető, és mind a tudományos, mind a laikus olvasók számára fontos témákkal foglalkozik.

Egyes kritikák szerint a könyvet sűrűnek és kihívást jelentő olvasmánynak lehet érezni, és jelentős erőfeszítést igényel az érvek teljes megértése. Néhány olvasó úgy érzi, hogy a káosz és a gonosz feltárása nem oldja meg kielégítően a felvetett kérdéseket, különösen az újszövetségi perspektívákkal összehasonlítva. Vannak olyan kritikák, amelyek szerint a teológiai keretrendszer figyelmen kívül hagyhatja a teremtés művészibb vagy szeretetteljesebb értelmezését, és túlságosan a konfliktusra összpontosít.

(19 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Creation and the Persistence of Evil: The Jewish Drama of Divine Omnipotence

Könyv tartalma:

Ez a paperback kiadás az egyik leginnovatívabb és legjelentősebb Isten-modellt tárja a széles közönség elé az Auschwitz utáni korszakban.

Az eredeti héber istenfelfogáshoz való elgondolkodtató visszatérésben, amely megkérdőjelezi az isteni mindenhatóságról alkotott elfogadott elképzeléseket, Jon Levenson a világ Isten általi szerzőségét a gonosz elleni küzdelemben aratott győzelmének következményeként határozza meg. A legkorábbi héber forrásokig követi nyomon Isten rugalmas felfogását, és például azzal érvel, hogy az 1.

Mózes 1 nem a gonosz elűzését írja le, hanem a gonosz fenyegetésének a világban való megfékezésére tett kísérletet, amely küzdelem ma is tart.