A teremtés tana: Egy konstruktív kuyperiánus megközelítés

Olvasói vélemények

„A teremtés tana” című könyv a teremtés tanának kuyperiánus megközelítését kínálja, szorosan összekapcsolva azt az Istenről szóló tanítással. Beleépíti a filozófiai és történelmi alapokat, miközben a holland neokálvinista hagyományon belüli kortárs fejleményekkel is foglalkozik.

A könyv szilárd teológiai alapokat nyújt a kuyperiánus hagyományban, gazdag exegetikai tartalommal és új meglátásokkal szolgál, miközben nagy hangsúlyt fektet a hagyományos tanokra. A teremtés irodalmi keretes elmélete különösen kifizetődően kerül bemutatásra.

A könyv kihívást jelenthet a filozófiai viták iránt nem érdeklődő olvasók számára, mivel erősen összpontosít a teremtéstan filozófiai és történelmi dimenzióira, nem pedig a tisztán exegetikai tartalomra.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Doctrine of Creation: A Constructive Kuyperian Approach

Könyv tartalma:

Christianity Today Könyvdíj.

ECPA Top Shelf Book Cover Award

Az Istenről szóló tanításon kívül nincs olyan átfogó tanítás, mint a teremtésről szóló. A keresztény teológia teljes szövetét átszövi. A valóság legmélyebb gyökereiig hatol, és az élet egyetlen területét sem hagyja érintetlenül. Az évszázadok során azonban a teremtéstan gyakran háttérbe szorult vagy veszélybe került a gnoszticizmus különböző formái által. Ha azonban a keresztények meg akarnak felelni a közteológiával és etikával kapcsolatos jelenlegi kihívásoknak, akkor vissza kell szereznünk a teremtés szilárd, bibliai tanítását.

Bruce Ashford és Craig Bartholomew szerint ennek a visszaszerzésnek a felszereléséhez az egyik legjobb forrás a holland neokálvinizmus. Abraham Kuyper, Herman Bavinck és utódaik a teremtés jóságáról szóló érdemi tanítást fogalmaztak meg, de a közelmúlt teológiai előrelépései ebben a hagyományban korlátozottak voltak. Most A teremtés tanában Ashford és Bartholomew a Kuyper-féle hagyománynak a teremtésről szóló gazdag forrásait a szisztematikus teológia és az egyház mai élete számára fejlesztik ki.

A szerzők a tan történelmi feldolgozásának nyomon követése mellett olyan összefonódó teológiai témákat vizsgálnak, mint Isten mindenhatósága, az emberi hivatás és a gondviselés. A keresztény gondolkodás különböző áramlataiból merítenek, miközben a kuyperiánus hagyományban gyökereznek, és folyamatosan a Szentírással való mély elkötelezettségben végzett teológiára összpontosítanak.

Ha a világot Isten teremtményeként közelítjük meg, az mindent megváltoztat. Így A teremtés tana az aktuális kérdésekre, többek között a filozófiára, a tudományra, az énre és az emberi méltóságra vonatkozó következményekkel zárul. Ez az exegetikailag megalapozott konstruktív teológia hozzájárul a teremtés tanának - amely végső soron a mély reménység tanítása - megújult megbecsüléséhez és alkalmazásához.