A termelés erői: Az ipari automatizálás társadalomtörténete

Olvasói vélemények

David Noble „Forces of Production” című művéről szóló kritikák kiemelik a technológia munkára és társadalomra gyakorolt hatásának kritikus vizsgálatát, különösen a számjegyvezérlésű szerszámgépek kontextusában. Noble a technológiai determinizmus ellen érvel, hangsúlyozva a politikai és vállalati erők befolyását a technológiai fejlődés alakítására, gyakran a munkások ügynöki tevékenységének rovására. Míg sok olvasó értékeli Noble marxista kritikáját és a menedzsment technológia feletti ellenőrzésével kapcsolatos meglátásait, néhányan aggodalmukat fejezik ki a könyv fókusza és esetleges elfogultsága miatt.

A könyv meggyőző kritikát fogalmaz meg a technológiai determinizmussal szemben, hatékonyan érvel amellett, hogy a társadalmi és politikai tényezők hogyan befolyásolják a technológiát, és értékes történelmi kontextust nyújt a szerszámgépek fejlődéséről és a munkára gyakorolt hatásukról. A könyv jól megírt és elgondolkodtató, a technológia szociológiája, a munkaügyi kapcsolatok és a katonai-ipari komplexum iránt érdeklődő olvasók számára is vonzó.

Néhány kritikus megjegyezte a szerző marxista elfogultságát, ami a menedzsment ellenőrzésének túlhangsúlyozásához vezethet, miközben a technológiai fejlődés egyéb tényezőit lebecsüli. Emellett a könyvnek hasznára válhatott volna bizonyos technikai fogalmak világosabb magyarázata, különösen a témában járatlan olvasók számára.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Forces of Production: A Social History of Industrial Automation

Könyv tartalma:

David F. Noble a számítógép-alapú automata szerszámgépek tervezésével és megvalósításával foglalkozik, és megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy a technológia önálló életet él. A technológia egyszerre volt kényelmes bűnbak és univerzális megoldás, amely a kritikusok lefegyverzésére, a figyelem elterelésére, a vita depolitizálására és az Amerikát továbbra is sújtó alapvető ellentétek és egyenlőtlenségek megvitatásának elutasítására szolgált. Ez a provokatív tanulmány az amerikai fémfeldolgozó ipar háború utáni automatizálásáról - a modern ipari gazdaság szívéről - elmagyarázza, hogyan alakítják a technológia fejlődését az olyan domináns intézmények, mint a nagyvállalatok, az egyetemek és a hadsereg, valamint a modern mérnöki ideológia.

Noble bemutatja, hogy a Massachusetts Institute of Technology (MIT) által tökéletesített és általános ipari használatba vett "numerikus vezérlés" rendszerét a konkurens rendszerek helyett más okok miatt választották, mint a támogatói által jellemzően hangoztatott műszaki és gazdasági fölény. A numerikus vezérlés inkább az MIT laboratóriumában, mint gyártási környezetben alakult ki, és az új technológia piacát nem a költségtudatos gyártók, hanem az amerikai légierő teremtette meg. A konkurens, ugyancsak ígéretes módszereket elutasították, mert a termelés irányítását a szakmunkások kezében hagyták, nem pedig a vezetőség vagy a programozók kezében.

Noble bemutatja, hogy a mérnöki tervezést politikai, gazdasági, menedzseri és szociológiai megfontolások befolyásolják, míg a berendezések telepítése - amit egy massachusettsi nagy General Electric üzem részletes esettörténete szemléltet - olyan kérdésekkel is összefonódhat, mint a munkaerő besorolása, az üzemi szervezet, a menedzseri felelősség és a hatalmi struktúrák. A technológia mint emberi, társadalmi folyamat vizsgálata révén A termelés erői úttörő módon járul hozzá az amerikai társadalom e jelenségének megértéséhez.