A természet civilizálása: Nemzeti parkok globális történelmi perspektívában

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Civilizing Nature: National Parks in Global Historical Perspective

Könyv tartalma:

"Ez a könyv egyedülálló módon járul hozzá a természetvédelmi szakirodalomhoz azzal, hogy a nemzeti parkok fejlesztésének szemszögéből fokozza a természetvédelem kulturális jelentőségének megértését és megbecsülését. (... ) Kifejezetten ajánlott." - Válogatás.

"(Ez a kötet) vonzó tudósok sokaságát gyűjti egybe, hogy leírja és megvitassa, hogyan érzékelték és használták világszerte a "nemzeti park" kifejezést. Miközben az olvasót egy pörgős körutazásra viszi a helyekre - 20 park több mint 16 országban, 13 fejezetben -, a "territorializáció" "nacionalizmus" és "globalizáció" eszméit vizsgálja ökológiai környezetben, és ezzel együtt a "vadon", a "természet" és a "megőrzés" nagyon is szükséges politikai és kulturális kontextusba helyezi.... Összességében a mű a kulturális földrajzosokat tájékozottan és inspirálva hagyja arra, hogy a nemzeti parkokkal összefüggésben tovább tanulmányozzák a rezervátum, a politika, az ökológia és a történelem vitáit, és hozzájáruljanak azokhoz."" - Journal of Cultural Geography.

"A szerkesztők gratulálhatnak, hogy ilyen erős szerzőgárdát állítottak össze, és hogy ilyen remek esszéket gyűjtöttek össze, amelyek a nemzeti parkok történetével kapcsolatos élvonalbeli kutatások gyümölcseit képviselik. Határozottan úgy érzem, hogy a környezettörténet jövője az ilyen jellegű globális és összehasonlító tanulmányokban rejlik, és ez a kötet példát mutat azzal, hogy egyszerre valóban globális és valóban összehasonlító." - Peter Coates, Bristoli Egyetem.

"Ez a könyv nagyon értékes, és valószínűleg a természetvédelem és a környezettudományok iránt szélesebb körben érdeklődő olvasók érdeklődésére is számot tarthat. A kézirat témákba rendezése nagyon ésszerű, és segít az olvasónak, hogy a látszólag különböző esetek között összefüggéseket találjon." - Rosaleen Duffy, Manchesteri Egyetem.

A nemzeti parkok a globális környezetvédelem egyik legfontosabb és legsikeresebb intézményei. Az Egyesült Államokban az 1860-as és 1870-es években történt első kijelölésük óta globális jelenséggé váltak. Ezeknek az ökológiai és politikai rendszereknek a kialakulása nem értelmezhető a növekvő környezeti problémákra adott egyszerű reakcióként, és nem magyarázható a környezeti érzékenység elterjedésével sem. E kötet az Egyesült Államok nemzeti parkjaira helyezett szokásos hangsúlyról elmozdítva a hangsúlyt, történelmi és transznacionális perspektívát alkalmaz a védett területek globális földrajzára és annak időbeli változásaira. Különösen a nemzeti parkok globális elterjedéséért felelős szereplőkre, hálózatokra, mechanizmusokra, színterekre és intézményekre, valamint az aszimmetrikus hatalmi és tudásviszonyok kapcsolódó felhasználására és mozgósítására összpontosít, hozzájárulva a globalizációról, valamint a globális környezetvédelmi intézmények és kormányzás kialakulásáról szóló tudományos vitákhoz.

Bernhard Gissibl posztdoktori kutató a mainzi Leibniz Európai Történeti Intézetben. Doktori disszertációja a vadászat és a vadvédelem történetét vizsgálta a gyarmati Tanzániában, és a Berghahn kiadónál The Nature of German Imperialism címmel jelenik meg. A természetvédelem és a vadvilág politikája a gyarmati Kelet-Afrikában.

Sabine Hhler a stockholmi KTH Királyi Technológiai Intézet tudományos és technológiai tanulmányok docense. Nemrég megjelent könyve, a Spaceship Earth a környezeti teherbíró képesség és az életfenntartás globális koncepcióit vizsgálja 1960 és 1990 között (Pickering & Chatto 2015).

Patrick Kupper az Innsbrucki Egyetem gazdaság- és társadalomtörténeti professzora. az Innsbrucki Egyetemen. az Innsbrucki Egyetemen. A Creating Wilderness: A svájci nemzeti parkok transznacionális története (Berghahn 2014) című könyv szerzője.