Értékelés:
Dr. Jean Porter könyve Aquinói Szent Tamás természetjogi elméletének jelentőségét vizsgálja a mai erkölcsi kérdésekben, világos és átgondolt értelmezést kínálva, amely túlmutat a hagyományos apologetikán. Igényes olvasmány, de az erőfeszítést éleslátó érvekkel és az etika és a teológia nyitott megközelítésével hálálja meg.
Előnyök:⬤ Szent Tamás természetjogi elméletének alaposan kutatott és részletes vizsgálata.
⬤ Kerüli az apologetikus hangnemet, és a thomista gondolkodás üdítő újraértelmezését mutatja be.
⬤ Hatékonyan foglalkozik a természetjog kritikusaival, és ellenérvekkel szolgál.
⬤ Újraegyesíti a teológiát és az etikát, és ezáltal relevánssá teszi a modern erkölcsi kérdések szempontjából.
⬤ Éles betekintést nyújt az erény és az erkölcs természetébe.
⬤ A könyv kihívást jelenthet azok számára, akik nem ismerik Dr. Porter munkásságát vagy a tomista filozófiát.
⬤ A Szent Tamás által felvetett teleologikus természetszemlélet nem feltétlenül egyezik a mai tudományos felfogással.
⬤ Szent Tamás egyes nézetei, például a nők szerepéről és a rabszolgaságról alkotott gondolatai furcsának vagy elavultnak tűnhetnek.
(4 olvasói vélemény alapján)
Nature as Reason: A Thomistic Theory of the Natural Law
Ez a figyelemre méltó könyv a természetjog új elméletét fejleszti ki, amely az Aquinói Tamás által kidolgozott természetjogi elméletből indul ki, amelyet a XII-XIII. századi skolasztikus teológia kontextusában értelmeztek és egészítettek ki.
Bár ez a történet a huszonegyedik századi élet szempontjából irrelevánsnak tűnhet, Jean Porter megmutatja, hogy a természetjog skolasztikus megközelítése még mindig sokat tehet hozzá a keresztény etikáról folytatott kortárs vitához. Aquinói és beszélgetőtársai olyan gondolkodásmódot kínálnak a természetjogról, amely sajátosan teológiai, ugyanakkor nyitott marad más intellektuális perspektívákra, köztük a tudományéra is.
Munkája során Porter megvizsgálja a skolasztikusok természetről szóló feltevéseit és meggyőződéseit, Aquinói boldogságról szóló beszámolóját, valamint azt az átfogó állítást, hogy az ész képes erkölcsi normákat létrehozni. Végül Porter amellett érvel, hogy a természetjog thomista elmélete alkalmas arra, hogy kiindulópontot nyújtson a konkrét hiedelmek és gyakorlatok közötti kapcsolat árnyaltabb bemutatásához. Bár Aquinói megközelítése a természetjogról talán nem nyújt olyan etikai normarendszert, amely egyszerre univerzálisan meggyőző és elég részletes ahhoz, hogy gyakorlatias legyen, kínál valami olyat, ami vitathatatlanul értékesebb - nevezetesen az emberi erkölcs jelenségére való teológiai reflexió módját.
