Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Nature's Altars: Mountains, Gender, and American Environmentalism
Az ősi Appalache-hegységtől a magas Sierra-hegységig a hegyek mindig is a vadont jelképezték az amerikaiak számára. Susan Schrepfer bemutatja a magas csúcsok és a zord terep iránti rajongásunk történetét, hogy elmondja, hogyan játszottak a hegyek drámai szerepet a vadonról és annak szabályozásáról alkotott amerikai elképzelések kialakításában.
Schrepfer emlékiratokban és történetekben, levelekben és naplókban, korai fényképekben és régi térképekben bújik meg, és különösen a férfi és női hegymászók elbeszéléseit hasonlítja össze, hogy bemutassa, hogyan befolyásolta a nemek közötti különbség, hogy a férfiak és nők mit tartottak értékesnek a sziklás magasságokban, és hogy az ő eltérő felfogásuk együttesen hogyan határozta meg a vadon megőrzésének mozgalmát a nemzet számára. Különösen a Sierra Club népszerűsítette az amerikai hegyek misztikumát, és Schrepfer ennek történetét használja fel arra, hogy a huszadik századi vadonfelfogás és a nemzeti természetvédelmi politika átfogó értelmezését dolgozza ki.
Schrepfer olyan férfiakat követ a hegyekbe, mint John Muir, a Wilderness Society társalapítója, Robert Marshall, és a Sierra Club tagja, David Brower - és gyakran találja őket nők társaságában. Elmondja, hogy a hegymászó nők már jóval a huszadik század előtt a nagy kalandokon keresztül alakították életüket, részt vettek az Appalache hegyi klubokban, és csatlakoztak a férfiakhoz "Mazamaként" - hegyi kecskékként - az oregoni Mount Hood megmászásához.
Ezen expedíciók alapján Schrepfer megvizsgálja, hogy a nők eszméi, nyelvezete és aktivizmusa miként segítettek ugyanúgy formálni az amerikai környezetvédelmet, mint a férfiaké, a "romantikus fenséges" férfias és női összetevőire bontva. Ezt a történetet egészen az 1964-es Wilderness Actig követi nyomon, és azt is bemutatja, hogy a női szublimáció hogyan virágzik tovább az ökofeminizmus formájában és olyan hőstettekben, mint az Annapurna 1978-as, kizárólag nőkből álló megmászása.
Azzal, hogy Schrepfer elmagyarázza, miért kockáztatták életüket nők és férfiak egyaránt ezeken a tájakon, hogyan érzékelték azokat, és miért akarták megmenteni őket, azt is feltárja, hogy a vallás, a társadalmi osztály, az etnikum és a nemzetiség milyen módon alakította a természeti világ megtapasztalását. Könyve tele van magával ragadó történetekkel, amelyek új megvilágításba helyezik a sokak által már ismertnek hitt történelmet, és finomabbá és árnyaltabbá teszi a vadon sokszor elmesélt történelmét, valamint új perspektívát ad az olvasóknak a vadon mozgalom és a hegymászás témakörében.