A természeti törvény megismerése: A parancsolatoktól és a hajlamoktól az okok levezetéséig

Olvasói vélemények

Steven J. Jensen „A természetjog ismerete” című könyve átfogó képet nyújt a természetjog-elméletről, és azt állítja, hogy az emberi természet és erkölcs szerves részét képezi. A szerző cáfolja Hume érvelését a „kell” „van”-ból való levezetéséről, és amellett érvel, hogy a természetjog megértése kulcsfontosságú az emberi természet és erkölcs megértéséhez. A könyvet komoly tudományos olvasmányként jellemzik, amely egyszerre tanulságos és elgondolkodtató.

⬤ Szilárd alternatívát nyújt a kortárs természetjogi elméletekkel szemben, különösen azokkal szemben, amelyek nem tomista jellegűek.
⬤ Jól érvelő demonstráció Hume erkölcsre vonatkozó állítása ellen.
⬤ A természetjognak mint az emberi természet lényeges részének alapos feltárása.
⬤ Mélyreható meglátásokat nyújt az emberi vágyak és az etika mint egy egységes erkölcsi keretrendszer részei.
⬤ Arra ösztönzi az olvasót, hogy mélyebben megértse az emberi természetet és annak erkölcsi következményeit.

⬤ Nem alkalmas a könnyed vagy könnyű olvasmányt kereső olvasók számára; ez egy tudományos szöveg, amely összpontosítást és elkötelezettséget igényel.
⬤ Lehet, hogy túl bonyolult vagy sűrű a filozófiai vagy etikai háttérismeretekkel nem rendelkező alkalmi olvasók számára.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Knowing the Natural Law: From Precepts and Inclinations to Deriving Oughts

Könyv tartalma:

Az Aquinói Tamás természetjoggal kapcsolatos legújabb viták középpontjában az első elvek "magától értetődő" jellege áll, de kevés kísérlet történt annak meghatározására, hogy ezek milyen módon magától értetődőek. Egyes vélemények szerint egy magától értetődő alapelvnek legfeljebb gyenge kapcsolatban kell állnia a spekulatív értelemmel, különösen az Istenről való tudásunkkal, és nem szabad, hogy beszennyezze az a folt, hogy egy "kellt" egy "vanból származtatnak".

Mégis, maga Aquinói is robusztus, az emberi természetben gyökerező beszámolóval rendelkezett a jóról. Nem látott alapvető különbséget az "van" és a "kellene" kijelentések között, mindkettőt leírónak tekintette. A természetjog megismerése végigköveti Aquinói gondolkodását az emberi természet megértésétől az emberi jó megismeréséig, onnan a kellene-kijelentések számbavételéig, és végül a választásig, amely az emberi cselekedetekben merül ki.

A természetjog parancsairól szóló, sokat tárgyalt cikk (I-II, 94, 2) az emberi természetben és a spekulatív megismerésben gyökerező természetjog keretét adja. A gyakorlati tudás maga háromféle: potenciálisan gyakorlati tudás, virtuálisan gyakorlati tudás és teljesen gyakorlati tudás.

Ez a gyakorlati tudáson belüli megkülönböztetés, amelyet általában figyelmen kívül hagynak vagy nem használnak ki kellőképpen, feltárja azokat a lépcsőfokokat, amelyeken keresztül az elme a spekulatív tudástól egészen a teljesen gyakorlati tudásig eljut. Az Ismerjük meg a természeti törvényt legjelentősebb részei a kellene-kijelentések természetét, az erkölcsi parancsolatok imperatív erejét, a per se nota tételek sajátos jellegét a természeti törvényen belül, valamint az ismeretből a cselekvésbe való végső elmozdulást vizsgálják.