A természetjog után: Hogyan támogatja a klasszikus világnézet modern erkölcsi és politikai nézeteinket?

Olvasói vélemények

A könyv nagyra értékelt a természetjog és a történelmi filozófiai gondolkodás alapos feltárása miatt, amely az ősi eszméket összekapcsolja a mai kérdésekkel. Hangsúlyozza a nyugati civilizáció erkölcsi hanyatlását, és a klasszikus filozófia újjáélesztésére szólít fel. Bár sok olvasó értékeli a könyv világosságát, magával ragadó stílusát és tudományos mélységét, azt is megjegyzik, hogy a szöveg filozófiai összetettsége miatt egyesek számára kihívást jelenthet.

⬤ Jól kutatott, széleskörű hivatkozásokkal a történelmi kontextusra.
⬤ Az összetett filozófiai fogalmak világos magyarázata.
⬤ Magával ragadó írásmód, amely fenntartja az olvasók érdeklődését.
⬤ Értékes betekintést nyújt a természetjogba és annak mai aktualitásába.
⬤ Kritikus gondolkodásra ösztönöz a társadalom erkölcsi és etikai kérdéseiről.

⬤ Nem könnyű olvasmány; kihívást jelenthet a filozófiai háttérrel nem rendelkezők számára.
⬤ Egyes olvasók úgy érzik, hogy a szerző túlságosan erősen támaszkodik elavult filozófiai elméletekre.
⬤ Többszöri olvasást igényel a teljes megértéshez.

(17 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

After the Natural Law: How the Classical Worldview Supports Our Modern Moral and Political Views

Könyv tartalma:

A természetjogi világnézet Platóntól és Arisztotelésztől kezdve közel kétezer év alatt fejlődött ki, és Aquinói Szent Tamással tetőzött a tizenharmadik században. E hagyomány szerint a világ rendezett, érthető és jó, vannak objektív erkölcsi igazságok, amelyeket megismerhetünk, és az ember csak úgy érheti el az igazi boldogságot, ha követi a velünk született természetét, amely a saját tökéletességünk felé vonz minket. A természetjogról szóló legtöbb beszámoló a világ Isten-központú felfogásán alapul.

A természetjog után nyomon követi ezt a hagyományt Platóntól és Arisztotelésztől Aquinói Tamásig, majd leírja, hogy a modern filozófusok, mint például Descartes, Locke és Hobbes hogyan és miért kezdték ezt az alapot lerombolni. A könyv amellett érvel, hogy a természetjog a legfontosabb erkölcsi és politikai értékeink - többek között a szabadság, az emberi jogok, az egyenlőség, a felelősség és az emberi méltóság - szükséges alapja. A természetjog elmélete nélkül ezek az értékek elveszítik koherenciájukat: a modern filozófia feltételezései alapján szó szerint nem tudunk értelmet adni nekik.

A könyv I. része a természetjog-elmélet fejlődését követi nyomon Platóntól és Arisztotelésztől Aquinói Tamás koronás eredményéig. A II. rész azt vizsgálja, hogy a modern filozófusok hogyan aprították el szisztematikusan ezen értékek egyetlen koherens alapját. Ennek eredményeként napjaink legfontosabb erkölcsi és politikai eszményei nem koherensek. A modern politikai és erkölcsi gondolkodók vagy arra kényszerültek, hogy felhígítsák az olyan fogalmak jelentését, mint a szabadság vagy az erkölcsi jó - vagy teljesen lemondjanak ezekről az eszmékről. Így a modern filozófia és politikai gondolkodás vagy az anarchia vagy a totalitarizmus felé vezet minket.

A Miért fontos Isten? című befejezés megmutatja, hogy még a természetjog filozófiai feltevései is a személyes Istentől függenek.