Értékelés:
A könyv a vadon élő állatok védelmére összpontosít, de a hangsúlyt inkább az elméleti keretekre és kritikákra helyezi, mint a vadon élő állatokkal kapcsolatos gyakorlati vitákra. A könyv a „konviviális természetvédelem” elnevezésű koncepciót javasolja, amelynek célja a különböző természetvédelmi filozófiák ötvözése, de erősen támaszkodik a szocialista szakzsargonra, ami megnehezíti a könyv megértését azok számára, akik még nem ismerik a bemutatott elméleteket. Míg egyes olvasók értékelik a mainstream természetvédelem kritikáját, sokan úgy találják, hogy a könyvből hiányoznak a friss ötletek és a kezdők számára is érthető nyelvezet.
Előnyök:⬤ A különböző természetvédelmi filozófiák izgalmas feltárása.
⬤ A hagyományos és az új természetvédelmi megközelítések potenciálisan hasznos kritikája.
⬤ Olyan kulcsfogalmakat kínál, amelyek a szocialista elméletet ismerő olvasók számára is érdekesek lehetnek.
⬤ Nagymértékben támaszkodik a szakzsargonra és a szocialista elméletre, ami az általános olvasók számára elérhetetlenné teszi.
⬤ Hiányoznak a gyakorlati és újszerű ötletek; hiányolja a természetvédelmi irodalom kulcsfontosságú újításait.
⬤ Magas szintű előismereteket feltételez, ami elidegenítheti a téma újonnan érkezőket.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Conservation Revolution: Radical Ideas for Saving Nature Beyond the Anthropocene
Posztkapitalista kiáltvány a természetvédelemért A természetvédelemnek forradalomra van szüksége. Csak így járulhat hozzá a valóban fenntartható fejlődési modellhez szükséges drasztikus átalakításokhoz.
A jó hír az, hogy a természetvédelem készen áll a forradalomra. Az antropocén felemelkedéséről és a jelenlegi "hatodik kihalási" válságról szóló heves viták azt mutatják, hogy sürgősen szükség van arra, hogy túllépjünk az általános megközelítéseken. A természetvédelmi közösség azonban mélyen megosztott abban a kérdésben, hogy merre tovább.
Egyesek a "fél Földet" védett területek közé akarják helyezni.
Mások a parkoktól eltávolodva a váratlan és "új" természetre akarnak összpontosítani. Sokan úgy vélik, hogy a természetvédelem teljes integrációt igényel a kapitalista termelési folyamatokba.
B scher és Fletcher a jelenlegi természetvédelmi javaslatok és ellentmondásaik borotvaéles kritikájára építve azt állítják, hogy az antropocén kihívása valami nagyobbat, jobbat és merészebbet követel. Valami igazán forradalmi dolgot. A konviviális természetvédelmet javasolják a jövő útjaként.
Ez a megközelítés túlmutat a védett területeken és a piacba vetett hiten, és az emberek és nem emberek szükségleteit integrált és igazságos tájakba foglalja. Az elméleti szempontból éleslátó és gyakorlati szempontból releváns A természetvédelmi forradalom a XXI. századi természetvédelem manifesztumát kínálja - egy olyan felhívást, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.