Értékelés:
A könyv az 1956-os magyar forradalom megragadó személyes beszámolóját meséli el Lipták Béla, egy fiatal diák szemszögéből. Érzelmekkel teli elbeszélést nyújt a szovjet elnyomás elleni harcról, megragadva a kezdeti felkelés felemelő érzését és a brutális leverés okozta szívfájdalmat egyaránt. Bár a könyv nagyra értékelt a lebilincselő történetmesélés és a személyes betekintés miatt, egyes kritikák szerint hiányzik belőle a különböző nézőpontok bemutatása, és megkérdőjelezik néhány szemtanú beszámoló hitelességét.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és érzelmes személyes elbeszélés, amely hiteles betekintést nyújt a magyar forradalomba.
⬤ Humoros és társalgási stílusban íródott, így magával ragadó olvasmány.
⬤ Értékes, első kézből származó tapasztalatokat és részleteket nyújt a forradalom alatti eseményekről és érzésekről.
⬤ Széles közönség számára hozzáférhető, nem csak a kelet-európai történelemben járatosak számára.
⬤ Rávilágít a Nyugat közömbösségére a magyarok helyzete iránt, elgondolkodásra késztet.
⬤ Néhány olvasó megjegyezte a magyar forradalommal kapcsolatos különböző nézőpontok hiányát, különösen a szovjet rendszer támogatói tekintetében.
⬤ Aggályok merültek fel a szemtanúk beszámolóinak hitelességével kapcsolatban, néhány olvasó megkérdőjelezte Lipták tapasztalatainak valóságtartalmát.
⬤ A forradalom céljainak és a politikai ideológiák összetettségének elemzése zavarosnak és egyoldalúnak tűnhet.
(7 olvasói vélemény alapján)
B la Lipták A forradalom testamentuma című könyve szűkszavúan, szűkszavúan, mintha a frontról érkezett volna, több mint négy évtizednyi történelmet hámoz le, hogy az olvasó első kézből, élénken megismerhesse a magyar szabadságharcosok rövid, halálra ítélt küzdelmét az orosz elnyomók ellen. Lipták 1956-ban egy osztrák menekülttáborban írta, ahová a szerző a rövid életű felkelésben játszott szerepe miatti megtorlások elől menekült, és emlékiratai lenyűgözően vázolják fel a konfliktust az egyetemi hallgatók, gyári munkások és magyar nacionalisták, valamint a gyűlölt magyar titkosrendőrség és az orosz hadsereg csapatai között.
Lipták mérnöki érzékkel, a részletekbe menően, óráról órára bevonja az olvasót az eseményekbe, és szóról szóra elmeséli a még frissen emlékezetében élő párbeszédeket. A közeli Lengyelországban lezajlott sztrájkok indították el a magyarországi egyetemi hallgatók független szakszervezetének megalakulását októberben. A helyzet fokozódott, amikor a gyári munkások csatlakoztak a magyar diákokhoz, hogy kifejezzék szolidaritásukat Lengyelországgal.
Ami a nagyobb szólásszabadságért és a nemzeti kormányban való nagyobb részvételért indult, gyorsan lázadássá és fegyveres elnyomássá fajult. A magyar titkosrendőrség és az orosz csapatok közösen léptek fel a diákok elnyomására.
Az olvasók tanúi lesznek annak, ahogy a fegyveres, de képzetlen polgárok minden nacionalista trikolór karszalagot viselő diákot olyan parancsnoknak nyilvánítanak, akit követni fognak a lázadásban - és elborzadva nézik majd, ahogy e forradalmárok közül sokan elesnek a ki nem hirdetett utcai harcokban. Egy memoárban, amely egyszerre történelem és a felnőtté válás saga, Lipt k elmeséli, hogyan vált gondtalan egyetemistából rögtönzött forradalmár vezetővé.
Története kíméletlen őszinteséggel bontakozik ki, miközben beavatja az olvasót konfliktusaiba, hibáiba, ítélőképességének és bátorságának kudarcaiba, feltárva az ellenséggel és önmagával folytatott küzdelmeit. A Testament of Revolution (A forradalom testamentuma) egy ember és Minden ember története, aki az irányításán kívül eső eseményekbe keveredett, miközben az egyéni tisztesség és hazaszeretet hullámai megfeneklettek az elnyomás és a nemzetközi politikai igények sziklás zátonyain.