A téveszmék története: Az üvegkirály, egy pótférj és egy sétáló hulla

Olvasói vélemények

A könyv a 14. századtól a 20. század elejéig terjedő időszakot átfogó esettanulmányokon keresztül mutatja be az elmebetegségek történelmét. Lenyűgöző betekintést nyújt, de bemutatását és célját illetően vegyes kritikákat kapott.

⬤ Érdekes esettanulmányokat kínál a mentális betegségekről, különösen figyelemre méltó történelmi eseményekről.
⬤ A téma lenyűgöző, és értékes információkat nyújt a mentális betegségek története iránt érdeklődők számára.
⬤ A szerző empátiával közelíti meg az eseteket, és modern pszichológiai szempontokat is beépít.

⬤ Az előadásmód szétszórt és kevésbé magával ragadó lehet, hiányzik belőle az összefüggő elbeszélés.
⬤ A fejezetekben jelentős mennyiségű ismétlés található, ami ronthatja az olvasás élményét.
⬤ Szerkesztési problémák, például rossz szerkesztés és nehézkes megfogalmazás.
⬤ Néhány olvasó úgy találta, hogy a tartalom voyeurisztikus, és nincs valódi célja, mivel nem nyújt mélyebb betekintést az emberi állapotba.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

A History of Delusions: The Glass King, a Substitute Husband and a Walking Corpse

Könyv tartalma:

Az agy rendkívüli módon képes tönkremenni

Miért ébredne fel valaki és állítaná, hogy ő Napóleon?

Vagy azt hiszi, hogy farkassá változott, és követeli, hogy nyers hússal etessék? Évszázadokon át úgy tekintettük a téveszméket, mint valami olyan problémát, amit a pszichiátereknek kell megoldaniuk a távoli elmegyógyintézetekben.

A téveszmék azonban több mint bizarr esettanulmányok - kollektív szorongásokról és traumákról mesélnek. Ebben az úttörő történetben Victoria Shepherd az ókortól napjainkig vizsgálja a téveszméket, és arra kér bennünket, hogy a látszólagos őrületben is találjunk értelmet. Nem teljesen érthető, ha azt hisszük, hogy rossz fejet kaptunk, amikor a guillotine naponta százak fejét veszi le? Ki ne tudna együttérezni azzal az emberrel, aki azt hiszi, hogy már halott, amikor minden bajtársa meghalt a csatamezőkön?

Mindannyiunkban benne van, hogy téveszmékbe essünk. Ha megértjük a téveszméket, közelebb kerülünk önmagunk megértéséhez.