Patterns of Protest: Politics and Social Movements in Bolivia
Bolívia 2003 októberében került a hírek címoldalára, amikor a "gázháborúk" tüntetései miatt megbuktatták Gonzalo Sanchez de Lozada elnököt.
A gázháborúkban az őslakosok, a szakszervezetek és más civil társadalmi csoportok összefogtak, hogy tiltakozzanak a bolíviai földgáz eladása ellen az Egyesült Államoknak egy Chilébe vezető vezetéken keresztül. A zavargásokban a tiltakozókat megölték, és egyre hangosabbá váltak az elnök lemondását követelő felhívások.
Bolíviában a társadalmi tiltakozásnak hosszú története van. Cochabambában 2000-ben a vízháborúk során közel 10 000 ember vonult utcára a víz privatizációja ellen. A bolíviai nép határozott fellépését a külföldi érdekek és a természeti erőforrásaik eladása ellen az USA nyomása váltotta ki; először a "kábítószer elleni háború" - az "illegális" kokaültetvények füstölése -, majd az IMF strukturális kiigazításai és a neoliberális rendszer szélesebb frontján kifejtett nyomás.
A tiltakozás mintái című könyvében John Crabtree, az Egyesült Királyságban élő Andok-szakértő elmagyarázza, hogy milyen előzményei vannak annak, hogy egy szegény ország harcol a legerősebb szomszédai és a globális kapitalizmus ragadozó érdekei ellen. Az erősen őslakos nemzetben elmagyarázza a quechua és aymara identitás és szerveződések hatását a bolíviai politikára, és elemzi azt az egyedülálló módot, ahogyan a bolíviaiak egyesítették a különböző népcsoportokat - a városi munkásosztályt és a vidéki őslakosokat - annak érdekében, hogy a bolíviai természeti erőforrások elsősorban a bolíviaiak javát szolgálják.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)