A tinta és a jég csatája: Szenzációs történet hírbárókról, északi-sarki felfedezőkről és a modern média kialakulásáról

Olvasói vélemények

A kritikák kiemelik a könyvet, amely bonyolultan szövi össze a sarkkutatás és a 20. század eleji újságipar fejlődésének történetét. Sok olvasó úgy találta, hogy a könyv lebilincselő, jól megalapozott elbeszélés, amely betekintést nyújt mind a történelmi eseményekbe, mind az érintett személyiségekbe. Néhányan azonban megjegyezték, hogy a Kindle-verzióval kapcsolatban problémák merültek fel, és azt kívánták, hogy az elbeszélés nagyobb hangsúlyt kapjon a felfedezés vagy az újságírás.

⬤ Jól megalapozott és lebilincselő történetmesélés
⬤ lenyűgöző történelmi beszámolót kínál
⬤ magával ragadó elbeszélés, amely regényszerűen olvasható
⬤ éleslátó kommentár a felfedezés és a média kapcsolatáról
⬤ figyelemre méltó személyiségek érdekes történeteit tartalmazza
⬤ a történelem és az újságírás rajongóinak is tetszeni fog.

⬤ A Kindle verzió formázási problémákkal és hibákkal küzd
⬤ néhány olvasó úgy érezte, hogy a könyv túlságosan az újságírásra koncentrál a felfedezés rovására
⬤ néhány részt lassúnak vagy vitákba fulladónak találtak.

(30 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Battle of Ink and Ice: A Sensational Story of News Barons, North Pole Explorers, and the Making of Modern Media

Könyv tartalma:

A fagyhalál és az álhírek hatvanéves története, amely két legendás felfedezőnek az Északi-sark eléréséért vívott kíméletlen harcát követi nyomon, és az újságokat, amelyek semmitől sem riadtak vissza, hogy megszerezzék - és eladják - a sztorit.

1909 őszén két elkeseredett versengés kötötte le a világ figyelmét. Robert Peary és Frederick Cook amerikai felfedezők mindketten azt állították, hogy ők fedezték fel az Északi-sarkot, és ezzel a nemzetközi tudományos és földrajzi körökben példátlanul heves viszályt robbantottak ki. Ezzel egy időben két nagyhatalmú New York-i újság - a legendás Herald és a felemelkedő Times - rivalizálása szította az úgynevezett sarkvidéki vita lángjait, mivel mindkét lap anyagilag és hírnevét tekintve elkötelezte magát az ellenfél felfedezője mellett, és kétségbeesetten küzdött annak védelmében.

A Herald tulajdonosa és szerkesztője James Gordon Bennett, Jr. volt, egy excentrikus playboy, akinek a hírekhez való érzékéhez csak a kicsapongás és a pezsgő iránti étvágya párosult. A Times-t Adolph Ochs, zsidó bevándorlók fia adta ki, aki valószínűtlen módon megmentette a lapot a kihalástól, és feltörekvő nagyhatalommá tette. A Cook és Peary közötti csata mindkét újságra nézve óriási következményekkel járt, és segített meghatározni a vállalati média jövőjét.

A BATTLE OF INK AND ICE őszinte képet ad a sarkvidéki felfedezőkről, bátor férfiakról, akik egyszerre inspirálták és megosztották a közvéleményt. A könyv élénk portrét vázol fel azokról az újságokról is, amelyek finanszírozták, támogatták, elbeszélték és gyakran elferdítették hőstetteiket. A könyv a fagyhalál és az álhírek hatvanéves történetét meséli el, amely a modern New York Times keletkezéstörténetének egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott fejezetében csúcsosodik ki.

A BATTLE OF INK AND ICE egyszerre tragikus és abszurd, a BATTLE OF INK AND ICE tele van kortárs aktualitással, és érinti az osztály, a hírességek, az egyre gyorsuló hírciklus, valamint az egyre inkább összekapcsolt világ előnyeit és buktatóit. Talán mindenekelőtt szereplői - színesen és meggyőzően - a személyiség és a nyilvánosság folyamatos szerepéről tanúskodnak az amerikai kulturális életben, ahogy az aranykor átadja helyét a huszadik századnak - az amerikai századnak.