A tőke tiszta elmélete, 12.

Olvasói vélemények

A kritikák vegyes képet mutatnak Hayek „A tőke tiszta elmélete” című művéről. Egyesek értékelik történelmi jelentőségét és az osztrák közgazdaságtanban betöltött fontosságát, míg mások kritizálják, hogy technikailag elavult és túlságosan bonyolult.

A könyvet fontosnak tartják a tőkeelméletek és az osztrák közgazdaságtan iránt érdeklődők számára. Kifinomult elemzést nyújt a tőkéről, és hozzájárul a konjunktúraelmélet körüli vitákhoz. Emellett a recenzensek megjegyzik, hogy a könyv a közgazdasági elméletek összehasonlításában is fontos hivatkozási pontként szolgál.

A könyvet technikailag elavultnak és frusztrálónak tartják, és panaszkodnak bonyolultságára, valamint arra, hogy Hayek képtelen volt befejezni elméletét. Egyesek szerint a részletes tőkeelmélet szükségtelen a konjunktúraciklus megértéséhez, és a könyv nehéz lehet a gazdaságelméletben járatlanok számára.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

The Pure Theory of Capital, 12

Könyv tartalma:

A tőke tiszta elmélete, F. A.

Hayek régóta mellőzött, kevéssé értett kötete volt F. A. Hayek legrészletesebb gazdaságelméleti munkája.

Eredetileg 1941-ben jelent meg, amikor a divatos közgazdasági gondolkodás már John Maynard Keynes felé fordult, Hayek tőkeelméleti manifesztuma most újra hozzáférhető a mai diákok és közgazdászok számára. A Hayek-szakértő Lawrence H.

White új bevezetőjével, amely határozottan elhelyezi a könyvet nemcsak történelmi és elméleti kontextusban, hanem Hayek saját életében és a kézirat befejezéséért folytatott küzdelmében is, ez a kiadás az ünnepelt tudós utolsó nagy közgazdasági művének állít emléket. A gazdaságban a bemenetek és a kibocsátások közötti egyensúlyi kapcsolatok részletes bemutatásával Hayek kinyilvánított célja az volt, hogy a tőkeelméletet - amelyet korábban szinte kizárólag a kamatlábak magyarázatának szentelt - „a való világ monetáris jelenségeinek elemzéséhez is hasznossá tegye”.

Ambiciózus célja nem kevesebb volt, mint egy olyan tőkeelmélet kidolgozása, amely teljes mértékben integrálható a konjunktúraelméletbe.