Into the Depths of History. Research on Marx's Historical Materialism
- Történelmi materializmus sorozat - Ez az eredeti és átfogó tanulmány Marx történelmi materializmus elméleteinek kialakulását, fejlődését és későbbi, 20. századi gazdagításait vizsgálja. Újszerűen értelmezi az 1835-1845 közötti kialakulási időszakát, amely mindig is heves viták tárgya volt. A szerző különös figyelmet szentel azoknak a gondolatoknak, amelyekben Marx és Engels hasonlóságot, sőt egyetértést mutattak kortársaikkal, különösen Feuerbachhal és Hegel követőivel. Természetesen minden filozófusnak megvan a maga sajátos formálódása, ami Marxra is érvényes, és a kortársaitól való egyedi eltérései az adott időpontban gyorsan elvezették őt a materialista történelemfelfogás megalapozásához. A közelmúltban újraéledt az érdeklődés Marx e felfedezésének természete és hasznossága iránt. A történészek és filozófusok közötti vita Marxnak az embernek a történelem alanyaként betöltött szerepéről szóló állításairól, valamint a marxi gyakorlati szemlélet és a történelmi materializmus közötti összefüggésekről fontos témája a könyvnek, amely tíz év alatt három kiadást tudhat maga mögött. Chen Xianda szenvedélyesen érvel: "A társadalomtudomány teljes mértékben olyan pontos lehet, mint a természettudomány. Ehhez először is pontosan meg kell határoznia a természetét, vagyis a történelem makroszkopikus törvényszerűségeinek tudományos megértése szükséges. Az élő szervezetektől eltérően a társadalmi szervezetnek megvannak a maga egyedi törvényei.
A társadalom különböző rendszerei sajátos struktúráikkal és funkcióikkal összefüggnek egymással, és elválaszthatatlan egészet alkotnak. Lehetetlen megérteni a társadalmat a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek megragadása és a társadalmi jelenségek természetének és összetett ok-okozati összefüggéseinek elemzése nélkül. A társadalom emberi megértése azonban nem támaszkodhat a minőségi elemzésre, és ahol csak lehetséges, ott mennyiségi elemzést kell végezni. A világméretű technológiai forradalmak megjelenésével a rendszerelméletek, az irányítás/szimulációelmélet, az információelmélet, sőt a társadalomtudományokban alkalmazott matematikai módszerek elterjedése biztosítja a társadalmi jelenségek mennyiségi meghatározásának pontos megragadásához szükséges feltételeket. A természettudományok és a társadalomtudományok kölcsönös áthatása progresszív tendencia, és a marxista filozófia kutatóinak szembe kell nézniük a világgal és a jelenkorral, és össze kell foglalniuk az említett technológiai forradalmak új eredményeit. A természettudományos eredmények gazdagítják és megerősítik, ahelyett, hogy csökkentenék a materialista történelemfelfogás tudományos jellegét.
A természettudományok által kínált módszerek nem helyettesíthetik a materialista történelemfelfogást, és a történelem bebizonyította, hogy a pozitivizmus és az empirizmus módszerei alkalmatlanok voltak." A szerző a marxizmus történetének és elméleteinek vezető kínai kutatói közé tartozik, aki az elmúlt három évtizedben nagyban befolyásolta a kínai tudományos élet számos fontos vitáját, többek között a marxista humanizmusról, a felépítmény szerepéről, az ontológiáról és a gyakorlati materializmusról szóló vitákat. A könyv bőséges függelékrésze, amely hat híres cikkét tartalmazza, a szerző fontos közvetlen hozzájárulásait tartalmazza ezekhez a vitákhoz, beleértve a marxista filozófia jelenlegi kérdéseivel kapcsolatos elképzeléseit Kínában és a világban.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)