Recovering Histories: Life and Labor After Heroin in Reform-Era China
A heroin először az 1980-as években jutott el Gejiuba, a dél-jünnani kínai városba, amelyet Tin Capital néven ismertek. A kábítószer széles körű használata, amely rövid időre "könnyebben megvásárolhatóvá vált, mint a zöldség", egybeesett a helyi gazdaságban bekövetkezett radikális változásokkal, amelyeket a bányaipar piacosítása okozott.
Több mint két évtizeddel később mind a heroinjárványt, mind a bányászati fellendülést gyakran a közelmúlt történelmeként tárgyalják. A középkorú, hosszú távú heroinhasználók azonban arra panaszkodnak, hogy úgy érzik, az ország gyors reformjainak egy korábbi pillanatában ragadtak, és egy olyan világban navigálnak, amely már nem hasonlít sem a gyermekkoruk szorosan összetartozó maoista munkaegységére, sem a korai karrierjük zavarba ejtő, de lehetőségekkel teli káoszára.
A függőség leküzdése Gejiuban elválaszthatatlanná vált a munkásélet újragondolására tett szélesebb körű kísérletektől egy gyorsan változó társadalmi világban. Nicholas Bartlett több mint másfél éves terepmunkájára támaszkodva azt vizsgálja, hogy az egyének eltérő gyógyulási tapasztalatai hogyan emelik ki a kínai vitatott jelen közös kihívásait.
