The Maker of Pedigrees: Jakob Wilhelm Imhoff and the Meanings of Genealogy in Early Modern Europe
A genealógiai ismeretszerzési stratégiák története a kora újkori világban.
A The Maker of Pedigrees című könyvében Markus Friedrich a közép-európai genealógiai gyakorlatok összetett és lenyűgöző világát tárja fel a barokk korszakban. Egy tucat európai intézmény levéltári anyagára támaszkodva Friedrich rekonstruálja, hogyan hozták létre, hitelesítették, terjesztették és publikálták a nemesi családokról szóló tudást. Jakob Wilhelm Imhoff, egy gazdag és jó kapcsolatokkal rendelkező nürnbergi patrícius az együttműködők és informátorok transznacionális hálózatának összeállításával felépítette a genealógusok európai közösségét. Friedrich Imhoffot esettanulmányként használja fel arra vonatkozóan, hogy a 17. és 18. században hogyan termelték és terjesztették a tudást.
A családfák kulcsfontosságú eszközök voltak a dinasztiák meghatározásában, a nemzetközi kapcsolatok szervezésében és a társadalmi élet strukturálásában. A kora újkori világban azonban a genealógiával kapcsolatos ismereteket nehézkes volt megszerezni, nehéz volt hitelesíteni és bonyolult volt közzétenni. A genealógia hatalom- és identitásforrásként betöltött státusza a 17. század előrehaladtával még ambivalensebbé vált, mivel a terület egyre inkább ellentmondásos formák és megközelítések sokaságára töredezett. A genealógia vitatott tudásanyaggá vált, mivel heterogén szereplők - köztük arisztokraták, régiségkereskedők és kiadók - versengtek a tekintélyért. Imhoff szoros kapcsolatban állt korának valamennyi jelentős genealógiai kultúrájával, és hasznos prizmaként szolgál, amelyen keresztül a genealógia összetett területe zavarba ejtő gazdagságában tanulmányozható.
