Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
The Language of Trauma: War and Technology in Hoffmann, Freud, and Kafka
A napóleoni háborúktól a vasút feltalálásán át az I. világháború kagylósokkjáig az írók megpróbáltak hangot adni a szenvedésnek, amelyet a háború és az ipari technológia okozott körülöttük.
Ám ők, akárcsak az áldozatokat kezelő orvosok, többször is beleütköztek abba, hogy a nyelv képtelen leírni ezt a gyötrelmet; azok, akik elszenvedték a traumát, azok, akik megpróbálták gyógyítani, és azok, akik ábrázolták, mind képtelenek voltak megtalálni a megfelelő szavakat. John Zilcosky A trauma nyelve című könyvében három jelentős közép-európai író - E. T.
A.
Hoffmann, Sigmund Freud és Franz Kafka - reakcióit tárja fel a modern trauma születésére a XIX. században és a XX.
század elején. Zilcosky azt állítja, hogy Hoffmann, Freud és Kafka éppen azáltal találták meg a trauma nyelvét, hogy nem próbálták meg véglegesen megnevezni a traumát, hanem hagyták, hogy írásuk magát a tapasztalatot utánozza. Ahogyan az áldozatok tünetei sem tűntek fizikai oknak megfelelőnek, úgy az írók szavai sem kapcsolódtak közvetlenül a világ tárgyaihoz.
Míg az orvosok megpróbálták leküzdeni ezt a meghatározatlanságot, addig ezek az írók felkarolták és vizsgálták azt; olyan nyelvet kerestek, amely leírja a nyelv tragikus korlátait, és amely ezáltal koruk tágabb irodalmi és filozófiai válságát példázza. Zilcosky bátran állítja, hogy ez a nyelvi szkepticizmus együtt jelent meg azzal, hogy az orvosok képtelenek voltak megnevezni a trauma élményét. Ezzel a traumát oda helyezi, ahová való: az orvostudomány diagnosztikai kényszerhelyzetének és a modern irodalom legmerészebb kísérleteinek középpontjába.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)